2024. március 29. Péntek, Auguszta.
 
Devizahitelek – Alkotmánybírósághoz fordul az ítélõtábla a K&H perébenForrás: haon.hu
Utolsó módosítás: 2014-10-28 09:45:08
Az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordul a másodfokon eljáró Fõvárosi Ítélõtábla a K&H Bank Zrt. magyar állam ellen indított devizahiteles perében, amelyet egyben az Ab határozatáig felfüggeszt – jelentette be az ügyben eljáró bíró a hétfõi tárgyaláson.

A végzés indoklásában a bíró kifejtette: azért fordul az Ab-hoz, mert álláspontja szerint az elsõ devizahiteles törvény (2014. évi XXXVIII. törvény) több paragrafusa alaptörvénybe ütközik, sérti például a jogállamiság elvét, a tisztességes eljáráshoz való alkotmányos alapjogot, valamint veszélyezteti a jogbiztonság elvét. Az ítélõtábla indoklása szerint a jogalkotó az eljárási határidõk szabályozásával kizárta a bizonyítási eszközök lehetõségét az eljárásból, leszûkítette a bíróság mérlegelési lehetõségeit.

A bíró rámutatott: az eljárásjogi feltételek biztosításának elmulasztása miatt a jogalkotás olyan közvetlen befolyást gyakorolt a magánjogi jogviszony elbírálására, ami összeegyeztethetetlen a bírói függetlenség alkotmányos elvével. A félnek a polgári perben biztosított rendelkezési jogának korlátozása sérti a tisztességes eljáráshoz való alkotmányos alapjogot is – tette hozzá a bíró.
Súlyosan sérti a jogállamiságból fakadó jogbiztonság alkotmányos elvét, hogy a törvényi szabályozás hiányossága miatt kétséges a bíróság érdemi döntésének személyi és tárgyi hatálya – szerepel az indoklásban.

Sérti a hatalommegosztás alkotmányos elvét az állam szerepvállalása a polgári jogviszonyban az igazságszolgáltatás feladatát végzõ bíróságok elõtti eljárásban, hiszen az állam más jogalanyokkal szemben kizárólag szervezetei útján létesít jogviszonyt – mondta a bíró. Az állam absztrakt jogalany, amely minden esetben meghatározott közhatalmi feladatkörében, meghatározott szervezetek útján, alkotmányos keretek között léphet közjogi vagy magánjogi jogviszonyba – emelte ki.

A felperes pénzintézet olyan alperessel szemben kívánja megvédeni jogát, mondta a bíró, amely a kölcsönszerzõdésben foglalt szolgáltatások teljesítésére és követelésére nem jogosított és nem köteles, nem tekinthetõ polgári jogalanynak. A törvénybõl nem derül ki, hogy a jogalkotó mely személyek csoportjainak jogait kívánja alakítani, hogy az ítélet hatálya mely személyekre, a személyek mely csoportjára terjed ki, ami veszélyezteti a jogbiztonságot – fejtette ki a bíró.

A jogbiztonság követelményével szemben alapvetõ elvárás, hogy a döntés végleges hatályához, jogerejéhez semmilyen kétség ne fûzõdjön – jegyezte meg.

Hozzászólások
Még nem érkezett hozzászólás ehhez a témához.
Hasonló hírek 
Kedvenc hírek
Ön még nem rakott semmit a kedvencek közé!