A jelenleg megfigyelt beruházási rátát hosszabb távon is kivetítve a magyar gazdaság fenntartható növekedési üteme 2,5 százalék körül alakulhat, ami évi egy százalékos felzárkózási ütemet jelenthet - mondta Virág Barnabás, az Magyar Nemzeti Bank (MNB) igazgatója a jegybank elsõ alkalommal publikált növekedési jelentését bemutató sajtótájékoztatón szerdán Budapesten.

A magyarországi beruházási ráta 25 százalékos értéke mellett akár 3,5-4 százalékos növekedési potenciál elérése is elképzelhetõ - hangsúlyozta Virág Barnabás, hozzátéve, hogy a beruházási ráta emelkedését a jövedelmezõségi kilátások további, tartós javulása támogathatja.

Balog Ádám, az MNB alelnöke a jelentést ismertetõ budapesti sajtótájékoztatón hangsúlyozta: a növekedési jelentést a jövõben az MNB éves rendszerességgel jelenteti meg. Az elemzés a magyar gazdaság hosszabb távon mutatott és várható fejlõdési pályájáról, illetve az azt meghatározó legfontosabb tényezõkrõl nyújt átfogó képet.

Az alelnök elmondta: a jelentés apropója egyrészt azt, hogy a világgazdasági válság kezdete óta már hat év telt el, de a kibocsátás sok országban még nem éri el a válság elõtti szintet, egyes régiókban tartós stagnálás van, miközben a növekedéssel kapcsolatban egyre több kérdés fogalmazódik meg. Úgy vélte, Magyarország fordulópont elõtt áll: sok olyan lehetõség van, amelyeket jól kihasználva segíthetõ a fenntartható növekedés. A lehetõségekre Balog Ádám példaként említette az európai uniós források újbóli megnyitását, más szerkezetben történõ felhasználását, a jegybank nagyobb szerepvállalását, és az átalakuló bankrendszert.

Az MNB is úgy gondolta, meg kell szólalnia azzal kapcsolatban, hogyan ítéli meg a hosszabb távú kilátásokat - emelte ki Balog Ádám. Hozzátette, hogy a jelentés egyrészt visszatekint: az EU-csatlakozás óta eltelt 10 évet próbálja feltérképezni többféle mutató segítségével, de elõre is néz, és megvizsgálja, milyen lehetõségek állnak Magyarország elõtt.

Virág Barnabás kifejtette: a magyar gazdaság fejlõdése az uniós csatlakozást követõen növekvõ mértékben maradt el a régió gazdaságaitól, aminek egyre szélesebb körben jelentkezõ strukturális okai voltak, amelyek rontották az ország növekedési képességét. A magyar gazdaságnak visszatérõ dilemmája volt az egyensúly vagy növekedés kettõssége, vagyis egy gyorsabb növekedési periódust egy kormányzati túlköltekezés, és adósságnövekedés, majd kiigazítás követett - mondta az igazgató.

Virág Barnabás kiemelte, hogy a válság elõtti eladósodás alapvetõen meghatározta a kilábalási pálya dinamikáját és szerkezetét: az adósságok tartósan korlátozták a belföldi kereslet élénkülését, de a hosszabb távú növekedési képességet meghatározó strukturális tényezõk 2011-et követõen fokozatos javulást mutattak.

A kormányzati intézkedések fõként a nemzetközi összevetésben rendkívül alacsony munkapiaci aktivitás növelését célozták, miközben az új Munka törvénykönyve növelhette a munkapiac rugalmasságát - tette hozzá. A munkapiaci aktivitás érdemben emelkedett, javultak a strukturális jellemzõi, ugyanakkor a válság óta erõsödõ migráció új kihívásként jelentkezik - fejtette ki Virág Barnabás. Szólt arról is: a reál munkaköltségek alkalmazkodása hozzájárulhatott ahhoz, hogy a foglalkoztatás elõbb tért vissza a válság elõtti szintre, mint a kibocsátás, de továbbra is alacsony a foglalkoztatottság.

Virág Barnabás hangsúlyozta: az elemzés szerint a magyar gazdaság csak a belföldi szereplõk viselkedésének tartós megváltozása mellett törhet ki a növekedés és egyensúlytalanság korábban évtizedeken keresztül megfigyelt kettõsségébõl. A 2013-ban újrainduló felzárkózás nem járt az egyensúlyi mutatók korábban látott romlásával. Elõretekintve a beruházási ráta növekedéséhez szükséges finanszírozást leginkább a vállalati termelékenység erõsítése, a költségvetés finanszírozási igényének további mérséklése és a stabilabb külsõ finanszírozást jelentõ EU-s források, valamint a külföldi mûködõtõke bevonása segítheti. A globális környezet változása továbbra is alapvetõen meghatározhatja a hazai növekedési kilátásokat - fûzte hozzá.

A válságot követõen a világgazdaság növekedése tartósan mérsékeltebben alakulhat, miközben a válság kitörése után is növekvõ adósságszintek mellett a kilábalást övezõ kockázatok erõsek maradnak - hívta fel a figyelmet Virág Barnabás.

A megállapításokat összegezve hangsúlyozta, hogy a magyar gazdaság egyensúlyi mutatói jelentõs mértékben és tartósan javultak az utóbbi években, de a fenntartható növekedés dinamizálásához további lépések - például a beruházási ráta további, jelentõs emelése - szükségesek. Egy új fenntartható növekedési modell további sarokpontjai az MNB szerint többek között az exportra és beruházásokra fókuszálás a fogyasztás helyett, diverzifikált exportszerkezet, a munkakínálat képzettségének növelése, és a magasabb belföldi megtakarítások - ismertette Virág Barnabás.