Az önmagában nem sért uniós jogot, ha Magyarország a földgázvezetékek megépítéséhez és üzemeltetéséhez szükséges engedélyeztetési eljárást különválasztja, ugyanakkor az engedélyeket objektív, átlátható, nyilvános és diszkriminációmentes feltételek alapján kell kiadni - közölte a Déli Áramlat magyarországi megépítését firtató újságírói kérdésre kedden Anna-Kaisa Itkonen, az Európai Bizottság illetékes szóvivõje.

A szóvivõ ugyanakkor úgy vélte, hogy az Országgyûlés elé beterjesztett módosító indítványból nem derül ki, milyen feltételek alapján adhatja ki az építési engedélyt az energiahivatal, ezért a nyitott kérdések tisztázása érdekében Brüsszel közvetlen kapcsolatban van Budapesttel.

A szóvivõ szavaiból egyértelmûen kiderült, hogy bár a módosító javaslat nem nevesíti a Déli Áramlatot, az Európai Bizottság egyértelmûen úgy értelmezi, hogy az annak megépítését hivatott szavatolni. Itkonen arra is kitért, hogy az építési engedélyt rendszerint azt követõen adják meg, hogy lefoglalták a vezeték szállítási kapacitásait. Ezzel kapcsolatban világossá tette: az építési engedély semmilyen módon nem lehet hatással, nem jelenthet kötelezettséget a majdani közbeszerzési eljárással és a vezeték üzemeltetésével kapcsolatban.

Az Európai Bizottság már korábban közölte, hogy a Déli Áramlatról Oroszország és az érintett országok között kötött kormányközi megállapodások nincsenek összhangban az uniós joggal, amely azt írja elõ, hogy nem lehet ugyanazé a vezeték, mint akié a benne lévõ földgáz. Bulgária ellen a Déli Áramlattal kapcsolatos közbeszerzési problémák miatt kötelezettségszegési eljárást indított az Európai Bizottság, ami miatt Szófia fel is függesztette a vezeték építését.

Az Országgyûlés elé a gazdasági bizottság által beterjesztett törvénymódosító javaslat lényegében azt tenné lehetõvé, hogy olyan cég is kaphasson engedélyt földgázvezeték építésére, amely nem rendelkezik gázszállítási engedéllyel.