A GDP az idén Brüsszel szerint még 3,2 százalékkal bõvül, jövõre a növekedés 2,5 százalékra, 2016-ban 2 százalékra lassul.

A költségvetés hiánya az idei évre várt 2,9 százalékos mértékrõl 2015-re a GDP 2,8 százalékára, a rákövetkezõ évben pedig 2,5 százalékára mérséklõdik.

A dokumentum azzal számol, hogy a magyar államadósság az idén a bruttó hazai termék 76,9 százaléka lesz, 2015-re 76,4 százalékra, 2016-ban pedig a GDP 75,2 százalékára csökken.

A brüsszeli prognózis megerõsíti a múlt héten benyújtott költségvetési törvényjavaslatban szereplõ 2,5 százalékos növekedési várakozást, de a magyar kormány 2015-re 2,4 százalékos GDP arányos deficittel és 75,4 százalékos adósságszinttel számol.

Az elemzés arra is kitér, hogy a munkanélküliség várhatóan 8 százalék alatt stabilizálódik, az infláció pedig az elõrejelzés szerint 3 százalékra növekszik. Külön kiemeli a dokumentum, hogy a magyar gazdasági növekedés az év elsõ felében messze felülmúlta a várakozásokat, a bruttó állóeszköz-felhalmozás pedig kiemelkedõen, 16,8 százalékkal nõtt. A magán és állami beruházások felfutását  ugyanakkor jórészt egyszeri intézkedések magyarázzák, amilyen például az uniós források gyorsabb felhasználása, és a jegybank növekedési hitelprogramja.

Az elõrejelzés részben az egyszeri intézkedések növekedésösztönzõ hatásának elmúlásával magyarázza a gazdaság lefékezõdését is. A bõvülés hajtóereje továbbra is a belsõ kereslet marad, de a beruházásokról a fogyasztás felé tolódik a hangsúly. A jelzáloghitelezés új szabályai növelik majd az emberek elkölthetõ jövedelmét azáltal, hogy a bankoknak vissza kell téríteniük azokat a bevételeiket, amelyekrõl törvény mondja ki, hogy tisztességtelenül jutottak hozzá.

A prognózis arra számít, hogy az export növekedése a külsõ kereslet mérséklõdése miatt lassulni fog, míg az import a belsõ fogyasztás erõsödésének köszönhetõen növekszik majd.

A dokumentum arra is kitér, hogy a munkanélküliség stabilizálódik és a foglalkoztatás is bõvü a magánszektor mellett a közfoglalkoztatás jelentõs hatására. A bérek növekedése a bizottság szerint mérsékelt lesz, de az alacsony infláció miatt ez reálértéken jobban lesz majd érezhetõ. A jelenleg a nyomott importált infláció mellett az alacsony élelmiszerárak és a rezsicsökkentés miatt gyakorlatilag nulla százalékos pénzromlás jövõre 2,5, 2016-ban pedig már 3 százalékos lehet.

A kockázatokról szólva az elõrejelzés megállapítja, hogy Magyarország adósságának jelentõs hányada devizában áll fenn, így ki van téve annak, hogy a világ jelentõs jegybankjai esetleg monetáris restrikciót vezetnek be, ami magasabb kockázati felárakat és a forint gyengülését hozhatja. Fennáll annak kockázata is, hogy ha a külsõ infláció alacsony, és emiatt a külsõ kereslet is a vártnál gyengébben alakul, akkor a magyar növekedés és az infláció is alacsonyabb lehet a vártnál.

Mindemellett Magyarországot a reálgazdaságon és pénzügyi csatornákon egyaránt súlyosan érintheti, ha az orosz-ukrán konfliktus súlyosbodik - írja a dokumentum.

Gyorsabb lehet viszont a növekedés, ha a nagyobb elkölthetõ jövedelembõl az emberek nem megtakarítanak, hanem a fogyasztásra fordítják a pénzt. Az is gyorsíthatja a gazdaság bõvülését, ha a befektetések gyors növekedése miatt a vártnál gyorsabban helyreáll a normális hitelezés.

A hiány alakulásáról a dokumentum megjegyzi, hogy a számítási módszerek változása miatt ugyan 0,2 százalékponttal romlott a mutató, de a költségvetés állapota javult a legutóbbi, tavaszi prognózis óta. Ez a vártnál nagyobb bevétel-növekedés és a júliusban bejelentett befagyasztásoknak köszönhetõ - állapítja meg a prognózis, amely arra számít, hogy a kormány a GDP 0,3 százalékának megfelelõ rendkívüli költségvetési tartalék kétharmadát költi majd el. A dokumentum ugyanakkor azt is világossá teszi, hogy a bizottság az elemzés lezárásáig nem kapta meg a 2015-ös büdzsé tervezetét, így a makromutatók esetében azzal számolt, hogy nem változik a fiskális politika.

A dokumentum szerint hiánycsökkentõ hatású lesz a fogyasztás várható növekedése, a bérnövekedés fékezõdése a közszférában és a közberuházásoknak a választási évet követõ mérséklõdése.

A bizottság prognózisa szerint a pozitív és negatív gazdasági kockázatok jórészt kiegyenlítik egymást. Az adóhivatalhoz bekötött pénztárgépek miatt a vártnál több bevétel folyhat be az államkasszába, ugyanakkor megvalósítási kockázatot  lát a bizottság a közszféra béreinek befagyasztása terén 2015-ben és azt követõen. Bizonytalansági tényezõ még az önkormányzati rendszer mérlege, valamint az sem tudható, kell-e esetleg korrigálni a korábban lehívott uniós támogatásokat, és ha igen, mennyivel.

A dokumentum a strukturális hiányra is kitér: az idén 2,7 százalékra növekszik, és a következõ években is körülbelül ezen a szinten stabilizálódik.

Lanyha növekedés várható Európában

Lanyha növekedést és továbbra is alacsony inflációt vár az uniós országokban az Európai Bizottság, amely kedden tette közzé Brüsszelben õszi gazdasági elõrejelzését.

A prognózis szerint az idén az euróövezetben 0,8 százalékkal, a 28 EU-ország összességében pedig 1,3 százalékkal növekszik a GDP.

Jövõre a két mutató 1,1, illetve 1,5 százalékra, 2016-ban pedig 1,7, illetve 2 százalékra emelkedik.

A gazdasági tevékenység várható intenzitásnövekedése részben a pénzügyi szektor megerõsödése, részben a végrehajtott szerkezeti átalakulások miatt következik be.

A magyar gazdaság szempontjából kiemelkedõ fontosságú Németország várható mutatói valamelyest jobbak az euróövezeti átlagnál: idén 1,3 százalékkal bõvül a német gazdaság, és bár jövõre ez a növekedés 1,1 százalékra mérséklõdik, 2016-ban várhatólag már 1,8 százalékos lesz.

A munkanélküliségi ráta az euróövezetben az idei 11,6 százalékról 2016-ra várhatóan 10,8 százalékra, az EU szintjén pedig 10,3 százalékról 9,5 százalékra mérséklõdik.

Az elõrejelzés szerint továbbra is alacsony marad a fogyasztói árak emelkedése. Az eurózónában az idei 0,5-rõl 2016-ra 1,5 százalékra, a 28 tagú EU-ban 0,6-ról 1,6 százalékra nõ az inflációs ráta.

Eközben várhatóan csökken a GDP-arányos deficit szintje: az euróövezetben az idei 2,6 százalék után 2016-ban már csak 2,1 százalékos, az EU-ban pedig az idei, átlagosan pontosan a megengedett uniós plafonnak megfelelõ 3 százalékos szint után 2,3 százalékos lesz. Az éves GDP-hez viszonyított államadósság alig változik: az euróövezetben 94, az unióban 88 százalék körül várható minimális, jövõre növekvõ, 2016-ra ismét csökkenõ irányú elmozdulás.

Jyrki Katainen, az Európai Bizottság alelnöke az õszi prognózis bemutatásakor kijelentette: nem tekinthetõ kielégítõnek sem általában a gazdasági helyzet, sem a foglalkoztatási helyzet alakulása. Megerõsítette, hogy az uniós javaslattevõ-végrehajtó intézmény elkötelezett a növekedés és a munkahelyteremtés ösztönzése mellett, és ennek jegyében le fogja tenni az asztalra a Jean-Claude Juncker bizottsági elnök által már korábban kilátásba helyezett, 300 milliárd eurós beruházásösztönzõ intézkedéscsomag javaslatát.

A frissen hivatalba lépett, Jean-Claude Juncker vezette Európai Bizottságnak ez a prognózis volt az elsõ fajsúlyos megnyilvánulása. Brüsszel most összességében szerényebb növekedési ütemet jósol, mint tette tavasszal. Elõzõleg már a Nemzetközi Valutaalap (IMF), valamint a Gazdasági Együttmûködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) is mérsékelte növekedési prognózisát, mind erre az évre, mint 2015-re nézve.

Az egy évvel ezelõtti õszi elõrejelzésében az akkori Európai Bizottság azt állapította meg, hogy az európai nemzetgazdaságokban megtörtént a kedvezõ fordulat, véget ért a recesszió korszaka. Az idén tavasszal kiadott prognózis is hagyott még némi teret a derûlátásnak. Az elmúlt hetekben azonban újra a lanyhulás jelei mutatkoznak csaknem mindegyik uniós országban. Tavaszi elõrejelzésében az Európai Bizottság konkrétan még 1,2 százalékos növekedést jósolt az euróövezetben erre az évre, és 1,7 százalékos bõvülést 2015-re.

Nõttek az ipari termelõi árak az EU-ban

Az ipari termelõi árak havi szinten 0,1 százalékkal, éves szinten 1,6 százalékkal nõttek szeptemberben az Európai Unióban (EU) - közölte az EU statisztikai hivatala, az Eurostat kedden.

A 18 tagállamból álló eurózónában 0,2 százalékos volt a havi és 1,4 százalékos az éves szeptemberi növekedés az Eurostat becslése szerint.

Havi szinten az EU-ban az energetikai szektorban 0,6 százalékkal nõttek a termelõi árak, a tartós fogyasztási cikkek termelõ árai 0,1 százalékkal emelkedtek. A beruházási javak árszintje nem változott, a közbülsõ termékeké 0,1 százalékkal csökkent, a nem tartós fogyasztási cikkeké 0,3 százalékkal mérséklõdött.

A tagállamok közül szeptemberben Észtországban volt a legnagyobb havi árnövekedés (1,1 százalék), aztán következett Dánia, Spanyolország, Franciaország és Hollandia (mindenhol 0,5 százalék).

A termelõi árak legjobban Nagy-Britanniában (mínusz 0,4 százalék), Csehországban (mínusz 0,3 százalék), valamint Litvániában, Lengyelországban és Portugáliában (mindenhol mínusz 0,2 százalék) csökkentek.

Magyarországon 2014 szeptemberében havi szinten 0,3 százalékkal nõttek a termelõi árak, éves szinten 2,3 százalékkal csökkentek. Elõtte augusztusban 0,2 százalékos havi növekedés és 2,9 százalékos éves csökkenés volt.