Az Államreform Bizottság által megtárgyalt koncepció kiemeli: a 2014-2020-as programozási idõszakra vonatkozó, az Európai Bizottsággal kötött partnerségi megállapodásban - a bizottság véleménye alapján - az szerepel, hogy az uniós források felhasználásának elõfeltételeként meghatározott követelményeket a közbeszerzések terén Magyarország nem teljesíti. Magyarországnak ezért intézkedéseket kell tennie az ügyben, hogy közbeszerzési rendszere megfelelõen mûködjön.

Az EB kritikaként fogalmazta meg, hogy bár a jogszabályi környezet alapvetõen megfelel az uniós irányelveknek, a jogalkalmazás, az uniós jog elveinek a tényleges érvényesülése komoly problémákat vet fel. Ezek körébe tartozik, hogy a közbeszerzésekben nagyon sokszor csak egy ajánlattevõ van, a verseny hiánya pedig magas árakhoz vezet. A verseny hiányának egyik fõ okaként az ajánlatkérõk által alkalmazott versenykorlátozó feltételeket jelölte meg az EB.

Az új törvény három uniós irányelven alapul. Ezek egyike a korábbi irányelvet helyezi hatályon kívül, a második a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai közbeszerzéseket, míg a harmadik a koncessziókat szabályozza. Mindezt a nemzeti jogba legkésõbb 2018. október 18-áig kell átültetni, de fõ szabály szerint az átültetési idõpont korábbi: 2016. április 18.

A koncepció az új törvény középpontjába az eljárások egyszerûsítését, gyorsítását helyezi. Javítaná a közbeszerzések elõkészítését, csökkentené az ajánlattételi határidõket, ingyenessé és elektronikusan letölthetõvé tenné a tenderdokumentációkat. A referenciát - automatikusan - a beszerzés becsült értékének a háromnegyedéhez kellene igazítani, és igazolások helyett elég lenne nyilatkozatokat csatolni az ajánlatokhoz. Csak a nyertes ajánlattevõnek kellene az igazolásokat beszereznie és benyújtania.

Az ajánlatok értékelésekor fontos, hogy elõnyt élvezzenek a hazai áruk és szolgáltatások, valamint a helyi vállalkozások is. Nem az ár, hanem a gazdaságilag és társadalmilag legelõnyösebb ajánlat lenne a nyertes. Az energiafelhasználásnál például a teljes életciklusra jutó mennyiség lenne az értékmérõ. Végezetül: elõnyt élveznének a csökkent munkaképességû személyeket foglalkoztató ajánlattevõk.

A közbeszerzés intézményrendszere változatlan maradna. A Közbeszerzési Hatóság továbbra is az Országgyûlés alá tartozna. A koncepció szerint a hatóság szervezetében mûködõ Közbeszerzési Döntõbizottságnak (KDB) szemléletet kell váltania, hogy ne csak nyelvtanilag értelmezze a közbeszerzési jogszabályokat, hanem a szakmai, költségvetési, támogatási mögöttes tartalmat is vizsgálja a döntéshozatalban.