A devizahitelesek számára kellemetlen meglepetés lehet, hogy számos korábban kapott kedvezményt beszámítanak majd az elszámolásnál.

Lassan tisztázódik, mi lesz a devizahitelesekkel. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) egy rendeletet már elfogadott kedden a problémamentes adósok hiteleinek elszámolásáról, azt azonban, hogy pontosan mi szerepel ebben a jogszabályban, még tegnap sem lehetett tudni, sem a Magyar Közlönyben, sem a jegybank honlapján nem közölték a rendelet szövegét. Az MNB statisztikái szerint 2014 elsõ félévének végén meglévõ valamivel több mint 6400 milliárd forintnyi háztartási hitelbõl 3820 milliárd forintnyi volt a problémamentes, elvileg tehát a hitellel rendelkezõ adósok többségével az elsõ rendelet alapján fognak elszámolni a bankok.

A gyakorlatban viszont a kártérítésre valóban jogosult adósok többségét csak a késõbb kiadandó rendeletek érintik majd. Az egyes hiteltípusoknál ugyanis a problémamentes hitelek aránya eltérõ. A támogatott forint lakáshiteleknél a legjobb a helyzet, ezek 92 százaléka tartozott július végén ebbe a kategóriába. Tekintettel viszont arra, hogy a támogatott forint lakáshitelek aranykora 2004. májusa elõtt volt, így a mintegy 820 milliárd forintos állomány jelentõs része eleve nem tartozik az elszámoltatással érintett hitelek közé. A többi támogatott kölcsönre is jellemzõ volt, hogy a kamatukat önkényesen nem nagyon tudták változtatni a bankok, hiszen a rátákat kormányrendeletben szabályozták, a kamatperiódusuk pedig általában ötéves volt. A piaci forint lakáshiteleknél is elég magas a problémamentesek aránya, félévkor a 660 milliárd forintos állományból 82 százalékot tett ki. Ez a hiteltípus viszont jellemzõen 2010 második felétõl terjedt el, addig az állomány 100 milliárd forint körül volt.

Ezeknek a lakáshiteleknek egy jelentõs részénél lehet ugyan számolgatni, de nem biztos, hogy érdemes. Az állományban 2012 elején volt egy nagyobb felfutás, amikor a végtörlesztés kapcsán 312 milliárd forintnyi kölcsönt vettek fel a háztartások a devizahitelek kiváltására. A végtörlesztõknek viszont a kedvezmények miatt nem igen jár már vissza a bankoktól kártérítés. A forint lakáshitel-kamatok ráadásul jellemzõen csökkentek az elmúlt két és fél évben, így egyoldalú kamatemelés miatt nem sokan lehetnek jogosultak visszatérítésre.

A deviza lakáshiteleknél már komolyabb kártérítésekrõl lehet szó, visszajár az adósoknak az árfolyamrés és – mivel a bíróságok most már jogerõsen is tisztességtelenné nyilvánították a legtöbb hitelintézet egyoldalú szerzõdésmódosításait – a kamat- és díjemelésekkel beszedett pénz is. A deviza lakáshitel-állománynak azonban a félév végén már csak a fele volt problémamentes, a szabad felhasználású jelzáloghiteleknél pedig csak 34 százalék volt az arány. Majdnem 2 ezer milliárd forintnyi deviza jelzáloghitel pontos elszámolását tehát csak a késõbbi rendeletek szabályozzák majd. A hatályos törvénybõl annyit lehet már sejteni, hogy az ilyen adósoknak valaha adott kedvezményeket beszámítják majd a visszatérítésbe, és csökkenti a visszajárót az árfolyamgát során elengedett követelésrész is.

Kérdés tehát, mennyit kapnak majd a mintegy 1000 milliárd forintosra becsült kártérítési összegbõl a most nehéz helyzetben lévõ deviza jelzáloghitelesek, és mennyi üti majd azok markát, akik az elmúlt években már lezárták a hiteleiket. A deviza alapú személyi hitelesek többsége például túl van már ezen, ez az állomány gyors ütemben fogy, az félév végén alig 33 milliárd forintnyi ilyen kölcsön volt már csak a hitelintézeteknél. A válság elõtt viszont az állomány ennek a tízszerese volt, az azóta törlesztett mintegy 300 milliárd forintnyi kölcsön után pedig szintén járhat néhány tízmilliárd forintnyi visszatérítés, mivel a bankok idõközben körülbelül 2 százalékponttal emelték a kamatokat.

A deviza gépjármûhitelek többsége még mindig megvan, jelenleg 170 milliárd forint körül van a bruttó, és 150 milliárd forint körül a nettó állományuk, ezek csaknem háromnegyede viszont problémamentes. Hogy ezek az adósok mennyi kártérítést kapnak, az szintén kérdéses. A sajtóban megjelentek olyan cikkek, hogy a felvett hitel összegének akár a felét is visszakaphatja egy autós, ez viszont a jegybanki statisztikák szerint igencsak kérdéses. Az MNB adatai szerint ugyanis a svájci frank alapú autóhitelek átlagos kamata nem emelkedett a válság óta, az árfolyamrés pedig ennél jóval kisebb összeg lehet.
Piaci árfolyamú forintosítást várnak

Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség fõtitkára tegnap arról beszélt a távirati irodának, a hitelintézetek arra számítanak, piaci árfolyamon váltják majd át a devizakölcsönöket forintra. Hangsúlyozta, hogy a magyar bankszektor mindig jogkövetõ volt, visszafizetik az ügyfeleknek az árfolyamrésbõl fakadó banki bevételeket, valamint az egyoldalú, a gazdasági válság hatására végrehajtott kamatemeléseket. Ez azt jelenti, hogy a devizahitelesek annyi pénzt fognak visszakapni, hogy - nagy tömegben - legalább úgy, sõt sokkal jobban fognak járni, mintha egykoron forintban vették volna fel a hitelt.

Az elszámolás bekerülési költségét egyelõre csak becsülni tudják, nagyjából ezermilliárd forintról lehet szó. A bankok azzal számolnak, hogy a következõ évben mintegy kilenc hónapig e folyamat lebonyolítására kell fordítani a teljes bankszektor valamennyi kapacitását és tartalékát. Az ügyfeleknek kifizetendõ mintegy ezermilliárdhoz tehát még hozzáadódnak a kilenc hónap teljes munkaerõ- és informatikai fejlesztési költségei, ami szintén több száz milliárd forint.