A dokumentum szerint a monetáris tanács 300 milliárd forintos, 10 éves hitelkeretet hagyott jóvá a cég számára, amelybõl várhatóan a problémás kereskedelmi ingatlanhitelek könyv szerinti értéken 800 milliárd forint körüli potenciális portfoliójának jelentõs részét fel lehet majd vásárolni.

A szerdán Budapesten bemutatott pénzügyi stabilitási jelentésbõl kiderül, hogy az elsõ fél évben tovább javultak a hazai hitelezési folyamatok, amelyekhez érdemben hozzájárultak a jegybanki alapkamat-csökkentések, illetve a kis- és középvállalkozások esetében a növekedési hitelprogram élénkítette a hitelezést.

A stabilitási jelentés szerint a válság elõtti években kialakult túlzott, kereskedelmi ingatlanhitelezés következtében a problémás – azaz nem teljesítõ vagy átstrukturált – vállalati hitelállomány felét adják a kereskedelmi ingatlanhitelek, ráadásul esetükben a probléma súlyosbodott, miközben az egyéb vállalati hitelek esetén számottevõ portfólió-tisztítás történt.

A probléma kezelésére az MNB 2014 tavaszán határozta el eszközkezelõ felállítását. Hangsúlyozzák, hogy nem bankmentés céljából hozza létre az MNB a Magyar Reorganizációs és Követeléskezelõ Zrt.-t (MARK Zrt.), hanem a problémás kereskedelmi ingatlan-hitelek és a hozzájuk kapcsolódó, a bankok által már a mérlegükre vett kereskedelmi ingatlanok megvásárlására. A MARK Zrt. Magyarországon található kereskedelmi ingatlanokhoz (vagy telkekhez, amelyeken kereskedelmi ingatlan építését tervezték illetve félkész projektekhez) kapcsolódó követeléseket (ingatlan-projekthiteleket), illetve a fedezetérvényesítés során már mérlegbe vett kereskedelmi ingatlanokat (vagy telkeket) tervez megvásárolni.

A tervek szerint azokat a hiteleket veszi át az eszközkezelõ, amelyek 90 napot meghaladóan késedelemben vannak vagy átstrukturáltnak. További feltétel, hogy a követeléseknek (az eredeti követelésnek, ha refinanszírozásra került sor) vagy az ingatlanoknak már a bank illetve ingatlankezelõ leányvállalatának mérlegében kell lenniük egy adott korábbi idõponttól kezdõdõen. Az elképzelések szerint a követelések esetén legalább 500 millió forint, ingatlanok esetén legalább 200 millió forint összeghatár felett ajánlhatják fel megvételre a bankok és a konszolidációs körükbe tartozó ingatlankezelõ leányvállalataik az eszközeiket a MARK Zrt. számára.

A jelentés szerint 2015 elsõ felétõl érdemben mérséklõdhetnek a lakossági devizahitelekkel járó kockázatok. A lakossági devizahitelek kockázatait az árfolyamrés semmissége és a tisztességtelen kamat- és díjemelések miatti elszámolás, a banki hitelezés új szabályai és a forintosítás rendezi.

A Központi Hitelregiszter és a kamatstatisztikák adataira támaszkodó a jegybanki becslések szerint az elszámolást követõen átlagosan 16 százalékkal csökkenhet a jelzáloghitelek fennálló tõketartozása, de az egyedi esetek ettõl jelentõsen eltérhetnek. A svájci frank alapú jelzáloghitel-szerzõdéssel rendelkezõ, teljesítõ adósok több mint fele 20 százalék feletti adósságcsökkenést könyvelhet el, de jelentõs a 15 százalék alatti adósságcsökkenést elérõk száma is. Figyelembe véve, hogy a kamatok a tisztességes szintre csökkennek, a teljesítõ adósok törlesztõ terhei átlagosan közel 25 százalékkal csökkenhetnek – olvasható a jegybanki stabilitási jelentésben.

Az intézkedések a bankrendszer tevékenységének minden területére érdemi hatással lesznek. Az
elszámolás következtében a bankrendszer kimagaslóan veszteséges lesz az idén, miközben elõretekintve a kamatrés is zsugorodik. Ugyanakkor a hazai pénzügyi rendszer stabilitása kellõen erõs ahhoz, hogy a veszteségeket elnyelje, és stabil maradjon, amelyben az anyabankok tõkeemelései jelentõs szerepet játszanak.

A stabilitási jelentés szerint az elszámolás jelentõs terheket ró a bankrendszerre. A jegybanki számítások szerint a teljes bruttó költség megközelítheti a 950 milliárd forintot is, melynek döntõ része – közel 700 milliárd forint – a bankrendszer mérlegében lévõ devizaalapú jelzáloghitel-állományon keletkezik.

Az elszámolási törvény alapján a fogyasztói követelés (túlfizetések összege) a még élõ szerzõdések esetén a fennálló tõketartozást fogja csökkenteni. A hazai pénzügyi közvetítõrendszer nettó vesztesége ennél alacsonyabb lehet, mintegy 730 milliárd forint – a bankrendszer szintjén mintegy 608 milliárd forint. A nem teljesítõ hiteleknél az elszámolás során két okból sem feltétlenül keletkezik a mérlegre valamint az eredményre is hatást gyakorló veszteség: egyrészt elõször a függõ kötelezettségeket (költségek, elmaradt díjak, kamatok) kell csökkenteni, másrészt a bankok már jelentõs értékvesztést is elszámoltak ezen kitettségeken.

Az elszámolás hatására a háztartások devizahitel-állománya érdemben mérséklõdik. Az árfolyamrés és a tisztességtelen kamatemelések elszámolása különbözõképpen érinti az adósokat az egyedi hitelfeltételek (futamidõ, kamatemelések mértéke, árfolyamrés, felvétel idõpontja) függvényében.