A Magyar Közlönyben pénteken publikált jogszabály kizárólag a problémamentes szerzõdések elszámolására terjed ki, vagyis azon fogyasztói kölcsönszerzõdésekre kell alkalmazni, amelyek esetében a fogyasztónak nincs és a szerzõdés fennállása alatt sem volt a szerzõdésbõl származó fizetési késedelme, továbbá nem áll vagy állt fizetéskönnyítõ program vagy kedvezmény hatálya alatt.

A fizetéskönnyítõ program a rendelet szerint olyan - futamidõ módosításnak nem minõsülõ - megállapodás a pénzügyi intézmény és a fogyasztó között, amelynek eredményeként a fogyasztó havi törlesztési kötelezettsége a korábbihoz képest csökkent.

Kedvezménynek számít minden olyan vagyoni elõny, illetve juttatás, amely abból származik, hogy a pénzügyi intézmény tõkét, kamatot, illetve díjat engedett el vagy kedvezményes árfolyamot alkalmazott, és ennek következtében a fogyasztó fizetési kötelezettsége mérséklõdött.

Az ügyfelek túlfizetéseit tõke-elõtörlesztésként kell elszámolni. A pénzügyi intézmények három módszertan közül választhatnak - ezek teljesen azonos eredményre vezetnek -, de minden szerzõdés esetében a kiválasztott módszert kell alkalmazniuk.

A már megszûnt kölcsönszerzõdések esetében csak azokra kell kiszámítani az árfolyamrésbõl és egyoldalú szerzõdésmódosításból származó túlfizetést, amelyek a 2014. évi XXXVIII. törvény szerinti elévülési idõn belül szûntek meg. Az árfolyamrésre vonatkozó számítást nem kell elvégezni az azonos devizanemben nyilvántartott vagy nyújtott és törlesztett kölcsönök esetében, valamint ha a fogyasztó a törlesztõrészletet a hitelnyújtás devizanemében fizette meg (az érintett törlesztõrészletek esetében) vagy a forint kölcsönszerzõdések esetében.

Az elszámolási törvény szerint a bankoknak minden olyan esetben elszámolási kötelezettségük van, amelyben a törvény hatálya alá tartozó fogyasztói kölcsönszerzõdés még nem szûnt meg, vagy 2009. július 26. után - azaz az elsõ devizahiteles törvény hatálybalépését megelõzõ öt éven belül - szûnt meg. Elszámolási kötelezettségük van akkor is, ha a szerzõdés 2009. július 26. elõtt szûnt meg, de abból el nem évült követelés származik.

Azokra, akiknek az ingatlanát megvette a Nemzeti Eszközkezelõ, valamint az árfolyamgátba belépettekre speciális szabályok vonatkoznak. Elõbbiek esetében a fõszabály az, hogy a pénzügyi intézményeknek nem kell elszámolniuk a fogyasztóval, az eszközkezelõnek azonban járhat visszatérítés.

Az árfolyamgátba belépettek esetében a fogyasztói követelést az esedékessé vált és lejárt tartozások elszámolása után elsõsorban a gyûjtõszámla-hitel, a fogyasztói követelés ezt esetlegesen meghaladó részét pedig a gyûjtõszámla-hitelhez kapcsolódó devizahitel-tartozás terhére számolják el.