A devizahitelek forintosítása a Kúria döntésének idõpontja óta eltelt idõszak átlagárfolyamán, vagy a 2014. november 7-én jegyzett napi MNB-árfolyamon történik majd, a két érték közül a devizahiteles számára kedvezõbb árfolyamot köteles a bank alkalmazni. A bankszövetség és a kormány képviselõje a Duna Televízió Közbeszéd címû mûsorában értékelte a megállapodást.

A forintosítást egyben kell kezelni az elszámolással, a két lépés együttes hatása körülbelül 1000 milliárd forint, amely a magyar bankszektor tõkéjének körülbelül az egyharmada, „nagyon súlyos veszteség” – mondta Kovács Levente, a bankszövetség fõtitkára arra a kérdésre reagálva, hogy elérték-e a bankok a céljukat az aktuális árfolyamon történõ forintosítással.

Szerinte az országban lévõ pénzintézetek „valamilyen formában” maradnak, mivel a bankszektorban a beruházásokat általában emberöltõnyi idõre tervezik, amit „néhány nehéz év után” nem adnak fel. A nemzetközi bankoknak az az érdeke, hogy egy-egy régiót egységes módon fedjenek le, ha viszont hiányzik egy láncszem, akkor nem tudják a nemzetközi ügyfélkörét egységesen kiszolgálni, ezért jelen kell lenniük Magyarországon, bár az elképzelhetõ, hogy egyes bankok stratégiája változik majd – magyarázta.

Kovács Levente arra kért minden ügyfelet, hogy várják meg az összes vonatkozó jogszabály és MNB-rendelet megjelentését, mielõtt a bankokba indulnának. A bankszektor minden ügyfelet nagyon pontosan tájékoztatni fog, ahogy azt elõírják számára – hangsúlyozta. Ezt követõen a bankok felkészülnek arra, hogy a forintosítást és a fair banknak megfelelõ új szerzõdéseket és az elszámolást elkészítsék – fûzte hozzá. A szektornak az a célja, hogy egy ügyféllel csak egyszer kelljen találkozni, ezért nagyfokú automatizmusra törekszik. A bankszektor operációs lehetõségeit figyelembe véve az összes munkatárs átcsoportosításával 2015 harmadik negyedévére végezhetnek a bankok az átszerzõdésekkel – állapította meg a fõtitkár.

Szerinte a lépéssekkel az jár a legjobban, „aki bízott a kormányban és a bankszövetségben, tehát fizette rendesen a hiteleit, és a lakáshitelesek közül belépett az árfolyamgátba”. Akik ezt megtették, a kormánytól és a bankoktól is kaptak kedvezményt, elõbbi extra módon megmarad nekik, azokhoz képest, akik nem léptek be – mutatott rá.

Kovács Levente úgy vélte, a banki operáció a jövõ év negyedik negyedévér szabadul fel, akkor koncentrálhatnak a normális banki tevékenységre és akkor futhat fel a hitelezés.

Kormányszóvivõ: Komoly siker a megállapodás

A pénzügyi típusú tárgyalásoknál „mindig fennáll annak a lehetõsége, hogy „az érdekeltek és spekulánsok is megjelennek a színen”, a mostani megállapodás idejének éppen ez az oka. Ahhoz hogy meg lehessen õrizni azokat az eddig elért eredményeket, amelyek a bankokkal való tárgyalásokból és a Kúria jogegységi határozatának végrehajtásából származnak, így lehetett elérni ezeket a pozíciókat – közölte Kovács Zoltán kormányszóvivõ a Közbeszédben.

Emlékeztetett: a kormány 2010-ben azonnal felvállalta a devizahitelesek problémáját, és mostanra elérte, hogy Magyarország a számára kedvezõ devizahitelektõl meg tud szabadulni, a megállapodás pedig személyenként 25-30 százalékos törlesztõrészlet-csökkenést eredményez, ami a kamatok rendezésébõl és a tõketartozás mérséklésébõl áll. „Ezzel eljutottunk odáig, ahová ezen körülmények között el lehet érni” – hangsúlyozta.

A terv az, hogy a jövõ év végéig ne maradjon devizahitel Magyarországon, ami a devizakitettség és az államadósság konstrukciójának befolyásolása miatt elemi érdek – folytatta. „A 25-30 százalékos törlesztõrészlet megóvása és a 2010 elõtti rendkívül káros pénzügyi és hitelpolitikának felszámolása komoly siker” – nyomatékosította.

Kovács Zoltán kérdésre reagálva elmondta: bár jogi értelemben nem lesz kötelezõ a forintosítás, viszont 2011 óta olyan szigorú szabályok élnek Magyarországon, amelyek csak rendkívül jó jövedelmi és egyéb kondíciókkal rendelkezõ magánszemélyeknek teszik lehetõvé a devizakölcsönön felvételét.

Arra a mûsorvezetõi felvetésre, hogy a forintosítás miatt a jegybank mérlegében történõ változás okozhat-e forintgyengülést, a kormányszóvivõ úgy fogalmazott: nemcsak a Nemzetgazdasági Minisztérium és a bankszövetség, hanem a Magyar Nemzeti Bank és a bankszövetség, illetve az érintett bankok között született megállapodás garancia arra, hogy „végre tudjuk hajtani a törvénybõl ránk vonatkozó kötelezettségeket”.

A kormány csütörtökön nyújtja be a fair bankokról, pénteken pedig a devizahitelek forintosításáról szóló törvényt.