A közlemény szerint ugyanakkor az új szabályok megkönnyítik az életképes magánnyugdíjpénztárak mûködését és erõsítik a pénztárak átlátható gazdálkodását.

A közlemény felidézi, hogy a javaslat kimondja: meg kell szüntetni azt a magánnyugdíjpénztárat, ahol a tagok kevesebb, mint 70 százaléka fizeti be a kötelezõ havi tagdíjat.

Az NGM hangsúlyozza: az MNB adatai szerint a magánnyugdíjpénztárak tagjai közül ma már alig néhány ezren fizetik a havi, kötelezõ tagdíjat. 2011-ben a tagok még átlagosan havi tízezer forintot fizettek be, ami mára 500 forintra zsugorodott. Ez a pénztárak vagyonfelélését jelenti, így a nyugdíjasok járadékának majdani kifizetését veszélyezteti.

A tagok nyugdíjának durván 25 százalékát a magánnyugdíjpénztárakból kellene megkapniuk.

“A kormánynak határozottan lépnie kell ebben a helyzetben, hiszen mintegy 60 ezer magánnyugdíjpénztár-tag nyugdíja került veszélybe” – áll a közleményben.

A Horizont Magánnyugdíjpénztár szerint, bár a törvényjavaslat szövegének értelmezése kérdéses, valójában az összes magánnyugdíjpénztár végelszámolását jelenti. Az Origo hírportálnak küldött közleményük szerint “amennyiben ezt az egyelõre nem teljesen világos jelentésû szöveget úgy értelmezzük, hogy a törvény hatályba lépésétõl, azaz vélhetõen 2015. január 1-tõl visszamenõlegesen kell vizsgálni a pénztár tagdíjbefizetéseit, akkor a törvényalkotó számára is vélhetõen egyértelmû, hogy a jelenleg mûködõ pénztárak közül egy sem teljesíti ezt a feltételt. Ez a Magyar Nemzeti Bank számára rendszeresen beadott negyedéves jelentésekbõl világosan kiderül”.

A pénztár a napokban készített felmérése szerint a magánnyugdíjpénztári tagok 95 százaléka ma is helyesnek tartja azt a döntést, hogy a magánnyugdíjpénztári rendszerben maradt, és ragaszkodik a tagságához. “Ezek az emberek a törvényjavaslat jelenlegi értelmezése szerint automatikusan visszakényszerülnek a társadalombiztosítási rendszerbe és vagyonuk az államkasszába vándorol” – áll a közleményben.

A magánnyugdíjpénztárak az elmúlt idõszakban szinte kizárólag támogatásokból mûködtek, melyeket vagy a tagok vagy külsõ támogató szervezetek nyújtottak számukra vagy korábban felhalmozott vagyonukat élték fel.

Az MTI pénteken kereste a hazai nyugdíjpénztárak túlnyomó többségét képviselõ Stabilitás Pénztárszövetséget, ahonnan késõbbre ígértek tájékoztatást.