A KSH megállapítása szerint az utóbbi négy évben a jövedelmi egyenlõtlenség valamelyest nõtt Magyarországon, ám mértéke még mindig bõven alatta marad az EU-tagországok átlagának.

Az Európai Unióban szokásosan használt terminológia szerint 2013-ban Magyarországon a relatív jövedelmi szegények közé a lakosság 14,6 százaléka tartozott, 23,9 százalék volt a súlyosan deprivált és 9,2 százalék nagyon alacsony munkaintenzitású háztartásban élõk aránya.

Magyarországon 2013-ban a háztartások 1 millió 287 ezer forintos egy fõre jutó éves bruttó jövedelme 4,3 százalékkal haladta meg a megelõzõ évit. A bruttó jövedelmeken belül a munkajövedelmek aránya 67,8 százalék, amelyek túlnyomó része 81,6 százaléka fõállású munkaviszonyból származott.

A háztartások összes jövedelmének közel harmadát a társadalmi jövedelmek tették ki, egy fõre jutó éves átlagos értékük 389 ezer forint volt. A társadalmi jövedelmeken belül a legnagyobb arányt a nyugdíjak, nyugdíjszerû ellátások képviselték.

A lakosság fogyasztási szintje tavaly összességében a megelõzõ év szintjén maradt. A háztartások legnagyobb kiadási tétele továbbra is az összkiadás negyedét kitevõ lakásfenntartás és háztartási energia, bár aránya kissé csökkent. A napi szükségletek (étkezéssel, lakásfenntartással és közlekedéssel kapcsolatos költségek) kifizetése után a kiadások mintegy 40 százalékát fordíthatták további fogyasztásra a háztartások.

A KSH közlése szerint a szubjektív jólét két kiemelt változójának, az élettel való elégedettségnek és az anyagi helyzettel való elégedettségnek vizsgálata alapján megállapítható: míg az életkor elõrehaladtával együtt csökkent az emberek élettel való elégedettsége, addig az anyagi helyzet szubjektív megítélése – a középkorúakra jellemzõ mélypont után – idõsebb korra javul.

A jövedelmi helyzet mindkét vizsgált elégedettségi mutatóra hatással van, de míg az anyagi helyzet értékelése erõs kapcsolatot mutat vele, az élettel való elégedettség csupán a legszegényebbek és a leggazdagabbak esetén mutat szorosabb összefüggést az egyén gazdasági helyzetével - áll a kiadványban.

Az elemzés a Háztartási Költségvetési és Életkörülmények Adatfelvétel 2014-ben gyûjtött, elõzetes adatain alapul. Az adatfelvételre 2014. március 1-je és 2014. április 15-e között került sor, amelynek során 9220 háztartási kérdõívet töltöttek ki a válaszadók, valamint 19 121 személyi interjú készült e háztartások 16 éves és idõsebb tagjaival.