Polt Péter szerdán az Országgyûlésben az ügyészség elmúlt öt évben végzett tevékenységérõl szóló beszámolójában közölte, esetenként elõfordulnak megdöbbentõ, komoly tárgyi súlyú bûncselekmények, amelyek közfelháborodást keltenek. Pozitívumként értékelte a legsúlyosabb bûncselekmények esetén a magas felderítési arányt, valamint azt, hogy a közelmúltban több, hosszabb ideje felderítetlen ügy elkövetõjét sikerült eljárás alá vonni.

Értékelése szerint törvényesen és hatékonyan dolgozott az ügyészég, de a szervezet munkáján mindig van javítanivaló.

Polt Péter közölte, a legjelentõsebb változás az általa vezetett szervezet jogalkalmazói tevékenységében az elmúlt öt évben az új büntetõ törvénykönyv (Btk.) hatálybalépése volt.

Mint mondta, a regisztrált bûncselekmények és bûnelkövetõk száma 2009 és 2013 között némi ingadozással stagnált; a regisztrált bûncselekmények száma évrõl évre 400-450 ezer közelében van. Kiugró emelkedés 2012-ben volt, akkor 472 ezer bûncselekményt regisztráltak - jegyezte meg.

A legfõbb ügyész azt mondta, egyértelmû emelkedést a vagyon elleni, az igazságszolgáltatás elleni, a korrupciós és az okirattal kapcsolatos bûncselekmények mutatnak. Elmondta, az emberölések száma 2013-ig csökkent, tavaly némileg emelkedett, akkor 138 szándékos, befejezett emberölést regisztráltak.

A korrupciós bûncselekmények az elmúlt években strukturális átalakuláson mentek keresztül: a vesztegetési ügyek száma stagnál, míg a szervezetszerûen, a hivatali, a közigazgatási és a gazdasági szféra szereplõinek érintettségét is felvetõ gazdasági, pénzügyi és vagyon elleni bûncselekményekhez kapcsolódó korrupciós ügyek száma és súlya nõ - ismertette.

Ismertetése szerint 2010-ben 481 regisztrált korrupciós bûncselekmény volt, míg 2013-ban 1105 jutott a hatóságok tudomására.

Polt Péter kitért arra, hogy az elmúlt öt évben évente átlagosan egymillió iktatott és elintézésre váró ügyet regisztráltak; a nyomozó hatóságoktól 110-123 ezer ügy érkezik évente, a befejezett ügyek felében történik vádemelés, a váderedményesség évek óta 96 százalék.

Az ügyész szerint nagy mértékben emelkedett a (gyorsított eljárással) bíróság elé állított vádlottak száma: 2009-ben még mintegy 6300, 2013-ban 11 400 volt ez a szám. A 2009 és 2013 közötti idõszakban évente 11-22 vádlottat sújtottak életfogytiglannal, a leggyakrabban határozott idejû szabadságvesztést szabtak ki a bíróságok - közölte.

Beszámolt arról is, hogy az új Btk. szerint meghatározott bûncselekmények miatt már a 12-14 évesek is büntethetõk. 2013-ban fél év alatt 18 ügyben tizenkilenc gyereket hallgattak ki gyanúsítottként - mondta.

A legfõbb ügyész a közérdekvédelmi tevékenységrõl azt mondta, a felhívások eredményessége 97-98 százalékos, azaz a súlyos törvénysértések kiküszöbölésére hívatott ügyészi eszköztár beváltotta a jogalkotói elvárásokat.

Az ügyészség 2009 és 2013 közötti tevékenységérõl szóló beszámolókról és az elfogadásukról szóló országgyûlési határozati javaslatok együttes általános vitájában Polt Péter felhívta arra a figyelmet, hogy az ügyészség tevékenységét meghatározta az 2012-ben hatályba lépett alaptörvény és az új ügyészségi, valamint az ügyészi jogállási törvény. Mint mondta, az alaptörvény szerint az ügyészség - bár nem önálló hatalmi ág - önálló alkotmányos intézmény, az igazságszolgáltatás közremûködõjeként elsõdlegesen a büntetõhatalom központi szereplõje.

Az elmúlt idõszakban történt fontos változások között említette, hogy megszûnt a legfõbb ügyész interpellálhatósága és a katonai ügyészségek integrálódtak az ügyészség szervezetébe.

Beszélt arról is, hogy az ügyészség számára biztosított költségvetési források takarékos gazdálkodás mellett elegendõnek bizonyultak a feladatok ellátáshoz. Az ügyészi feladatok növekedésével indokolta, hogy míg 2009-ben 3339, 2013-ban már 4771 volt az ügyészi szervezet engedélyezett létszáma.