Az ombudsmani hivatal bízik abban, hogy már csak annak is preventív hatása van, hogy a feladatot ellátó hivatali fõosztály munkatársai bármikor megjelenhetnek fogvatartási helyeken, amelyekbe a büntetés-végrehajtási és rendészeti intézményeken túl minden olyan hely beletartozik, ahol valamilyen hatóság utasítása alapján tartózkodnak ellátottak, betegek. Ilyenek például a katonai, rendõrségi fogdák, szociális és egészségügyi intézmények egyes részlegei - mondta Székely László.

Közölte, körülbelül négyezer ilyen hely van Magyarországon. A büntetés-végrehajtás intézményeiben körülbelül 18 ezer fogvatartott ember lehet - jegyezte az ombudsman. Hangsúlyozta: a mechanizmus mûködtetésének célja a megelõzés.

Székely László elmondta, hogy létrehozott egy civil konzultációs testületet, amelynek feladata javaslataival és észrevételeivel segítse a fõosztály munkáját. Közölte, a jövõ évi ellenõrzési terv titkos.

Fliegauf Gergely, az ombudsmani hivatal nemzeti megelõzõ mechanizmus fõosztályának vezetõje beszélt arról, hogy nemzetközi szervezetek megállapítása szerint Magyarországon a kínzás "nem szisztematikus". Mint mondta, hiányosságok mutatkoznak azonban a fogvatartási körülményekben, valamint gond a fogvatartottak közötti erõszak eltûrését, illetve a börtönök túltelítettségét illetõen, ami Magyarországon 140 százalékos.

Közölte, a mechanizmus mûködtetése során lesznek nem tervezett látogatások is. A jövõ évben egyébként 22 fogvatartási hely ellenõrzését tervezik. "A munkák nem nyomásgyakorlás a fenntartó intézményekre" - hangsúlyozta Fliegauf Gergely.

Elmondta azt is, hogy a vizsgálódás fõ formái a bizalmas interjúk lesznek. A megismert tények és adatok alapján jelentéseket készítenek majd. Ezeket nyilvánosságra hozzák és megküldik az ügyészségnek - közölte Fliegauf Gergely hozzátéve, hogy nem az lesz a dolguk, hogy egyedi eseteket feltárjanak, de elõfordulhat, hogy büntetõfeljelentéssel kell majd élniük.

Haraszti Katalin fõosztályvezetõ-helyettes közölte: a mechanizmus mûködtetése során magánfenntartású intézményeket is vizsgálnak majd.

A közreadott sajtóanyag szerint a jogszabályi elõírások értelmében 11 fõvel kell ellátnia a megszabott feladatokat, azonban a költségvetési forráshiány miatt mindössze 6 fõvel kezdhetik meg a munkát.

Székely László azt mondta, hogy mintegy 100 millió forintos többletforrása lenne szüksége a hivatalnak.

Magyarország több mint 25 éves csatlakozott a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetések, bánásmód elleni ENSZ egyezményhez, amelynek fakultatív jegyzõkönyvét az Országgyûlés 2011-ben iktatta törvénybe. Ennek elõírása értelmében kell létrehozni és mûködtetni egy nemzeti megelõzõ mechanizmus elnevezésû rendszert. A feladattal az Országgyûlés az alapvetõ jogok biztosát bízta meg.