2024. március 28. Csütörtök, Gedeon, Johanna.
 
350 ezer évre tekinthet vissza a rendszeres tûzhasználatForrás: richpoi.com
Utolsó módosítás: 2014-12-30 10:34:13
A tûz feletti uralom az ember történetének egyik legfontosabb elõrelépése volt, de igen nehéz lekövetni, pontosan mikor is uraltuk elõször.

Egy izraeli barlangból elõkerült tárgyi leletek újabb vizsgálata azt sugallja, hogy õseink mintegy 350 ezer évvel ezelõtt már rendszeresen használták a tüzet. Ha a legtöbb régészeti lelõhely pillanatképet nyújt az õsi múltról, akkor a Tabun-barlang lassított videót szolgáltat. A Haifától 24 kilométerre elterülõ lelõhely az emberi történelem mintegy 500 ezer évét dokumentálja. Ron Shimelmitz, a tanulmány társszerzõje szerint a barlang egyedülálló abban a tekintetben, hogy nagyon hosszú idõtartományra tekint vissza. „Lépésrõl lépésre meg lehet vizsgálni, hogyan változott a barlangban a tûz használata” - magyarázza.

A kutatók korábban már feltárt leleteket vettek szemügyre, ezek fõleg tûzkõbõl készült szerszámok vágásra és kaparásra, valamint a gyártásuk során visszamaradt törmelékek. Annak megállapítására, hogy a tûz a barlanglakók életének mindennapos részévé vált-e, a barlangi üledékek legalsó 16 méterén 100 rétegben vizsgálták meg a tûzkõdarabokat.

A megközelítõleg 350 ezer évnél idõsebb rétegekben a tûzkövek egyike sem égett meg. Ám minden felette lévõben a legtöbb tûz nyomait mutatja: vörös vagy fekete elszínezõdést, repedést, és apró, kerek bemélyedéseket, ahol töredékek rétegesen lepattantak a kõrõl. A futótüzek igen ritkák barlangokban , ezért a tabuni eszközöket megégetõ tüzeket a kutatók szerint valószínûleg az õsemberek uralták. A kutatók azzal érvelnek, hogy az égett eszközök gyakoriságának hirtelen növekedése azt az idõszakot reprezentálja, amikor az õsi emberek megtanulták kontrollálni a tüzet, akár gyújtással, vagy a természetes módon feléledõ életben tartásával.

Az eredmények egybecsengenek számos szomszédos lelõhely adataival. Magukban eme területek kevés információt szolgáltatnak arról, mikor vonta uralma alá az ember a tüzet, mivel rövidebb idõszakokat ölelnek fel és legtöbbjük nem éppen jól dokumentál. Ám a Tabun-barlang hosszú, részletes adataival kombinálva azt sugallják, hogy a Földközi-tenger keleti részének egészén az õsemberek körülbelül egyazon idõben hajtották uralmuk alá a tüzet – mondja Shimelmitz. Az ember már õket megelõzõen is használhatta alkalmanként a tüzet, amikor rábukkant, mivel hátramaradt tárgyai hordoznak magukon némi égett nyomott, ugyanakkor valószínûleg nem használta napi szinten – írják a Journal of Human Evolution decemberi számában.

Az év elején, hasonló felfedezésre került sor, amikor a Ruth Shahack-Gross vezette csapat a közép-izraeli Keszem-barlangban nagy mennyiségû hamura és rengeteg csontra bukkant, melyeket rendszeresen ért magas hõmérséklet, ami a kutatók szerint egyértelmûen bizonyítja a tábortûzhely meglétét. A Keszem-barlangbeli leletek korát megközelítõleg 300 ezer évre tették.

Az új idõintervallum emellett az európai lelõhelyek eredményeivel is egybecseng. Egy 2011-es tanulmány a rendszeres tûzhasználatot Európában a 400 -300 ezer év közötti tartományra helyezte. Az új, tabuni eredményekkel együtt az adatok arról tanúskodnak, hogy az õskori emberek egészen addig nem uralták a tüzet, mígnem több százezer év elteltével hidegebb éghajlatú területekre költöztek. Vannak korábbi idõszakból származó, a tûzgyújtás bizonyítékait hordozó lelõhelyek is, de ezek ritkák, és gyakran nehéz adataikat interpretálni – mondja Paola Villa, a 2011-es vizsgálat társszerzõje.

Bár az új kutatás sem oldja meg a vitát, mikor is kezdte el uralni az ember a tüzet, abban minden kutató egyetért, hogy a tûz rengeteg elõnnyel szolgált az õsi embereknek: elõsegítette a fõzést, meleget és fényt adott, ezenkívül biztonságot nyújtott a ragadozók elõl.

Hozzászólások
Még nem érkezett hozzászólás ehhez a témához.
Hasonló hírek 
Kedvenc hírek
Ön még nem rakott semmit a kedvencek közé!