Az év utolsó éjszakáján a babona szerint az a célunk, hogy minden rosszat és szerencsétlenséget az óévbe zárjunk. Ezért szárnyast kell enni, méghozzá csirkét, mert az hátrafelé kapirgál, ezzel visszakaparja a rosszat 2014-be.

Az év elsõ napján viszont az a célunk, hogy szerencsésekké tegyük magunkat egy évre, ezért eszünk disznóhúst. A disznó ugyanis elõre túrja a szerencsénket. Lencsét azért kell enni, mert a kerek, lapos lencseszemek a pénzérmékre hasonlítanak. Ha hiszünk a babonának, akkor ne nagyon fõzzük szét a szemeket!
Ami tilos: hal és pulyka

A halak és egyéb vízi élõlények elúsznak a szerencsével, ezért két napig le kell mondanunk róluk, ha babonásak vagyunk! A pulyka mérgelõdést hoz a házhoz, az év elsõ napján ne együnk belõle!
Mindenképp legyen

Rétes és gyümölcs. Minél hosszabb a rétes az újévi asztalunkon, annál hosszabb és boldogabb lesz az életünk. A boldogságot (és az új esztendõ tartalmasságát) még a dús töltelékkel is biztosítanunk kell! Aki pedig arra vágyik, hogy gyümölcsözõ legyen a vállalkozása, a munkája vagy az élete, az egyen gyümölcsöt az év elsõ napján! A legtöbb konyhai babona talán épp a szilveszterhez kötõdik, január 1-jén szinte kötelezõ malacot enni. De egy nappal korábban, december 31-én épp fordítva van: tilos malacot enni. A lencsének is mindenképpen az asztalra kell kerülnie az új év elsõ napján.

A szilveszteri gasztrobabonáknak régi paraszti gyökereik vannak, a hagyomány szerint nagy jelentõsége van az év utolsó napjának és az új év elsõ napjának, mert ezek határozzák meg azt, hogy a következõ évben milyen lesz a sorsunk, milyen lesz a termés a földeken.

Azt sokan tudják, hogy az új év elsõ napján lencsét kell enni. De miért? A hagyományok szerint minden szemes étel, tehát fõleg a lencse, de a bab is olyan mint az aprópénz, így a szokásokban ez a szerencsét, a gazdagságot jelképezi. És persze azért kell január 1-jén mindenképpen lencsét enni, hogy ez meghozza a bõséget és a gazdagságot az új évre.

A malac a másik, amit január elsején szinte kötelezõ megfõznie vagy megsütnie a háziasszonyoknak. A babona szerint azért, mert a malacnak is köze van a következõ évi szerencséhez, hiszen az orrával elõre túrja a szerencsét. És azért nem szabad ezen a napon például szárnyast enni, mert az viszont elkaparja a szerencsét, a hal elúszik vele, a vad pedig elszalad.

Pont fordítva van viszont az elõzõ napon, december 31-én: ekkor ugyanis tilos malacot tenni az asztalra, csak szárnyas vagy vad vagy hal kerülhet rá, épp azért, mert a szárnyas elkaparja az elõzõ év problémáit, bajait, gondjait, a hal elúszik vele, a vad pedig elszalad. A babona szerint tehát az évet lezáró napon az ételek segítenek abban, hogy a problémák az évvel együtt múljanak el.

Sok helyen szokás a szerencsepogácsa sütése is szilveszterre: a pogácsák közül az egyikbe belesütnek egy pénzérmét is, és aki megtalálja, annak lesz a legnagyobb szerencséje a következõ évben. De fontos, hogy még éjfél elõtt kerüljön elõ, és még éjfél elõtt meg is egye a pogácsát az, aki megtalálta. És egy jó tanács az újévi asztalhoz: a négylevelû lóhere valamilyen formában legyen ott.