Azzal, hogy a minimálbér összege 101 ezer 500-ról 105 ezer forintra nõtt, havi szinten mintegy kétezer forinttal marad több pénz az emberek zsebében. A munkavállaló sorsán tehát érdemben nem könnyít az emelés, a munkaadókra azonban terhet ró. Legalábbis ezt gondoltuk…
Csak a neve könnyû

„A könnyûiparnak csak a neve könnyû, pénzt keresni vele nehéz. Mivel azonban a könnyûipari cégek jelentõs része bérmunkát végez, ahol kötött vállalkozási díjak vannak, a béreknek ezeknél a vállalkozásoknál már korábban meg kellett haladniuk a minimálbér összegét” – mondta Jánosi Imre, a 140-150 fõt foglalkoztató hajdúböszörményi Progresz Cipõipari Kft. tulajdonosa. Náluk a munkavállalók 95-98 százaléka annyit keres, amennyit megtermel, és csupán néhány kezdõ kolléga kapja ténylegesen a minimálbért. – Mivel nálunk úgynevezett egyenes darabbérben dolgoznak az emberek, így csak a darabbér megállapításának az alapját módosítja némileg a minimálbér emelése – jelentette ki a cégvezetõ, hozzátéve, hogy a minimálbérhez a munkaadó részérõl természetesen egy minimális elvárás is tartozik, amit azonban egyesek hajlamosak figyelmen kívül hagyni.
Kihaló szakmák

A szakképzett dolgozók (legyenek azok állattenyésztõk, kertészek vagy gépkezelõk) a hajdúnánási Tedej Zrt.-nél is a minimálbért meghaladó összeget keresnek, ellenkezõ esetben nem is tudnák õket megtartani – hallottuk Bódi László vezérigazgatótól, akinek régi szívfájdalma, hogy a mezõgazdasági szakemberképzés több területen vagy haldoklik, vagy már nem is létezik. „Lassan állattenyésztõt vagy például traktorost is belsõ céges tanfolyamon kell képeznünk, ha felkészült szakembereket akarunk” – jelentette ki a térség meghatározó agrárgazdaságának a vezetõje, hozzátéve, hogy a 250 állandó dolgozójuk a minimálbér fölött keres, az alkalmi munkásoknak pedig (jellemzõen szezonális munkaerõrõl van szó) egészen másfajta tarifájuk van.
Tisztes bérért

A Keviép Kft.-nél tavaly az átlagkereset mintegy 340 ezer forint volt, ami (Miklóssy Ferenc ügyvezetõ igazgató szavait idézve) arra utal, hogy anyagilag is igyekeznek megbecsülni a szakembereiket. – A képzett munkaerõt százezer forint körüli bruttó bérért eddig se lehetett megtartani, és ez jól is van így. Régóta mondom, hogy ha Magyarország versenyképes akar lenni, ahhoz felkészült szakembereket kellenek, és õket tisztességesen kell megfizetni. Az építõiparban (de más ágazatokban is) égetõ a szakemberhiány, de havi százezerért már épkézláb segédmunkást se talál. Senkit nem akarok bántani, de az azért abszurd, hogy a vállalkozó 30 millió forintért elmegy vadászni egy évben kétszer, de a dolgozóinak a minimálbért sem fizeti. Ehhez persze az is hozzátartozik, hogy ha csökkennek a legális foglalkoztatás terei, akkor a gazdaság tovább fehéredik – mondta a cégvezetõ, aki egyben a megyei kereskedelmi és iparkamara elnöke is.