Ahol nincsen tiltó rendelkezés, ott a szabad vizek jegén lehet tartózkodni – foglalta össze röviden egy 2001-es belügyminisztériumi rendelet lényegét Bara Sándor, a TIVIZIG igazgatója. Ám arról is rendelkezik, hogy csak abban az esetben, ha a jég kellõ szilárdságú, nem olvad, illetve nem mozog, de éjszaka és korlátozott látási viszonyok között akkor sem – folytatta a rendelet kivonatának ismertetését. Ez egyben jól mutatja, hogy nincsenek „kõbe vésve” azok a paraméterek, melyek betartása szavatolná a biztonságos jégen tartózkodást.
Folyóvizeken tilos!

A vízügyi szakember azonban a több évtizedes tapasztalata alapján megfogalmazott néhány jó tanácsot, melyeket érdemes betartani egy esetleges tragédia elkerülése érdekében.

Mindenek elõtt hangsúlyozta, hogy csak a tavak vizére lehet rámenni, még akkor is, ha kellõ vastagságú (minimum 8-10 centiméter) rajtuk a jég. Ennek oka, hogy a folyóvizek állandó mozgásban vannak télen is, így a rajtuk képzõdõ jég nem egyenletes, ráadásul általában mélyek is, és beszakadásnál szinte lehetetlen kijönni belõlük.
Figyelni a jelzésekre!

Érdekességként említette az igazgató, hogy az egy négyzetméternél nagyobb lékek megjelölésére már nem elegendõ a közelben található nád vagy más hosszú szárú növény, azokat legalább egy méter magas korláttal kell körülhatárolni. Mivel ezt a lékelést végzõk közül sem mindenki tudja, érdemes óvatosan közlekedni a tavak vastagra hízott jegén is. Ezzel kapcsolatban figyelmeztetett mindenkit, hogy ne hagyja magát becsapni a pár napig tartó hideg idõjárástól, mert ennyi nem elég a biztonságot jelentõ jégvastagság képzõdéséhez.

Szerinte legalább két-három hétig kell napközben is 0 fok alatt lennie a hõmérsékletnek ehhez. A mostani idõjárás nem ilyen, és az elõrejelzés is felmelegedést ígér, így inkább a jégpályákat ajánlja a korcsolyázóknak.