Fiák István kiemelte: idei céljaik között az egyik legfontosabb, hogy a jogviszonyukat szüneteltetõ, passzív státuszú hallgatókat is bevonják a szövetkezeten keresztüli munkavállalásba. Jelenleg egy "rossz jogszabályi megfogalmazás miatt" ez nem lehetséges, de egyszerû törvénymódosítással lehetne orvosolni.

Az elnök rámutatott: az aktív és passzív hallgatók közötti különbségtétel azért indokolatlan, mert a passzívak után is ugyanaz a társadalombiztosítási ellátás és fedezet áll rendelkezésére a költségvetésnek és az egészségpénztárnak, mint az aktív státuszú hallgatóknál, vagyis nincs fedezetkiesés akkor, ha a passzív hallgatók dolgoznak.

Amíg a hallgató nem szünteti meg, csak szünetelteti hallgatói jogviszonyát, addig teljesen indokolatlan különbséget tenni aktív és passzív hallgatók között, fõként azért, mert egy, a DiákÉSZ által készíttetett felmérésbõl is kiderült: a passzív hallgatók 75-80 százaléka pénzhiány miatt szünetelteti tanulmányait - magyarázta.

Fiák István kiemelte: az, hogy Magyarországon alacsonyabb a 25 év alattiak munkanélküliségi rátája, mint az Európai Unió egyes déli tagállamaiban, annak is köszönhetõ, hogy mintegy 130 ezer diák az iskolaszövetkezeteken keresztül, rugalmasan tud dolgozni. Tovább csökkentené a fiatalok munkanélküliségét, ha a több mint 20 ezer passzív hallgató is dolgozhatna ilyen formában - vélekedett.

Jelezte: iskolaszövetkezeteik visszajelzése alapján, ha ez a mintegy 20 ezer hallgató dolgozhatna, azonnal munkába is tudnának állni, mert van kereslet a munkájukra.

Fiák István hozzáfûzte: a passzív hallgatók bevonásával nemcsak az iskolaszövetkezetek bevétele nõne, hanem a költségvetésbe is több áfa- és szja-bevétel folyna be.

A DiákÉSZ azt is szeretné elérni 2015-ben, hogy az építõiparhoz hasonlóan saját területükön is vezessék be a minimális szolgáltatási díjat. Erre már ki is dolgoztak egy képletet, amelyet átadtak a Nemzetgazdasági Minisztériumnak, és egy önálló, ezzel kapcsolatos jogszabály-javaslatot is elkészítettek. Fiák István szerint a minimális szolgáltatási díj bevezetésével kiszûrhetõek lennének az illegálisan mûködõ iskolaszövetkezetek, és biztosítható lenne, hogy a diákok - az eddigi sok rossz tapasztalattal ellentétben - biztosan megkaphassák a minimálbért.

Az elnök hozzátette: a jogszabályi környezetet az élethez kellene igazítani, mert az iskolaszövetkezeteket a jelenlegi szabályozás a középfokú oktatáshoz kapcsolódó szektornak ismeri el, holott a rajtuk keresztül dolgozó fiatalok 70 százaléka felsõoktatási intézmény hallgatója.