Az ügyészséggel ellentétben a Debreceni Törvényszék szavahihetõnek találta azt a férfit, akit azzal vádoltak, hogy meggyilkolta mozgásában korlátozott férfi ismerõsét, majd rágyújtotta a házát. Az elsõ fokon eljáró bíróság így erõs felindulásban elkövetett emberölés és közveszély okozás bûntettében mondta ki bûnösnek N. Józsefet, akit öt év hat hónap börtönben letöltendõ szabadságvesztésre ítéltek. Leghamarabb büntetése leteltének kétharmada után szabadulhat feltételesen.

Balláné Szentpáli Edit tanácsa elfogadta a vádlott védekezését, amely szerint miután az ittas állapotban lévõ N. József orálisan kielégítette a sértettet, az újabb nemi aktusra történõ felszólítást és késsel fenyegetést nem tûrte, ezért a eszközt kicsavarta az idõs ember kezébõl, majd azzal többször megszúrta. A sértett belehalt a sérüléseibe.

A bûncselekmény 2013 nyarán történt. A két férfi azonban már régebbrõl ismerte egymást, rendszeresen együtt italoztak. Így történt ez azon a végzetes napon is. Évek alatt szoros apa-fiú viszony alakult ki közöttük. Hogy miért torkollt a kapcsolat gyilkosságba, arról másként vélekedett az ügyészség és a bíróság.

A legnagyobb különbség a 20-as éveiben járó vádlott szavahihetõségét illetõen ütközött ki. Szabó Ágnes ügyész perbeszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy noha N. József ténybeli beismerõ vallomást tett, eltérõen nyilatkozott a nyomozati és a bírósági szakban. Arról például, hogy õt szexuálisan molesztálta a 65 éves, többek között combnyak- és medencetörése miatt járókerettel közlekedõ áldozat, csak az utóbbi szakaszban tett említést. Mint fogalmazott, a tanúk arról beszéltek, „a sértett örült, hogy élt”, s kizártnak tartották, hogy homoszexuális lenne. Idézte az egyik szakértõt, aki fantáziálásra hajlamos személyként írta le N. Józsefet, más szakemberek pedig a szavahihetõségét kérdõjelezték meg.

Védõje, dr. Koós László arra hívta fel a figyelmet, apa-fiú viszony alakult ki a vádlott és a sértett között. A bíróság az ítélet indoklásában többször is hangsúlyozta, osztja ezt az álláspontot. Balláné Szentpáli Edit kiemelte, hogy N. József a bíróság elõtt nem bizonyult szavahihetetlennek, mindig következetesen beszélt a szexuális molesztálásról, mint a gyilkosság elõzményérõl. A pszichológus – emlékeztetett – azt állapította meg, hogy a sértett már korábban is tesztelte a hozzá érzelmileg közel álló vádlottat, hogy miként reagál a homoerotikus jelenségekre.

A bíróság szerint – ellentétben az ügyészségi állásponttal – N. Józsefen védekezõ, metszett sérülések voltak – az ujjpercén kifejezetten –, amelyek N. József védekezését támasztották alá. Ezért elfogadta a bíróság, hogy – az orális aktust követõen, amikor a sértett újabb nemi aktusra kérte, majd késsel fenyegette – kirobbant belõle az indulat, mivel felháborította, ami vele történt, hiszen – a szakértõk megállapítása szerint is – N. József nem homoszexuális. Hozzátette: a vádlott nem kívánta az idõs férfi halálát, az eshetõségként következett be.

A gyilkosság estéjén a vádlott még egyszer visszatért az áldozat házába, hogy eltüntesse a nyomokat. Ezért felgyújtotta a fáskamrát, a tûz a lakrészre is átterjedt, de a szomszédos házakat is veszélyeztette.

Az ítéletet a vádlott és védõje tudomásul vette, az ügyész súlyosbításért, és a minõsítés megváltoztatása miatt fellebbezett. N. József elõzetes letartóztatásban marad, ami a bíró szerint a vádlott érdeke is, ugyanis többször kísérelt meg öngyilkosságot.