Roskadoznak a polcok és a ládák az import zöldségektõl, gyümölcsöktõl. Színesek, termetesek, minden évszakban adnak a külcsínjükre, a belsõ értékek pedig már csak a fogyasztásuk közben derülnek ki. „Mi a garancia, hogy az egészségre nem ártalmas termékek kerülnek Magyarországra? Milyen élelmiszer-ellenõrzési rostán mennek keresztül ezek a kiindulási országban? Említhetem példaként a paprikát vagy a paradicsomot: meg sem közelítik azt az ízvilágot, mint amikor nálunk terem. Kíváncsi lennék rá, hogy valójában mit eszünk, és arra is, hogy az egészségünkért mit teszünk? Kérem, járjanak utána!” – fordult szerkesztõségünkhöz hûséges elõfizetõnk.
Minõségi elõírások

Érdeklõdésünkre Sipos Anna, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Élelmiszer-­biztonsági Kockázatértékelési Igazgatóság kommunikációs referense ismertette a NÉBIH álláspontját. Ebbõl kitûnik: a paprika és a paradicsom a tíz legjelentõsebb zöldség-gyümölcs között van az Európai Unióban, ezért az ellenõrzésükre is különös gondot fordítanak a hatóságok. Specifikus minõségi elõírások vonatkoznak a paprikára és a paradicsomra (másik nyolc termék mellett), és kizárólag ezen elõírásoknak megfelelõ áru forgalmazható az EU piacain. A harmadik országból származó zöldség-gyümölcs termékek esetében minden tétel az uniós belépéskor minõség-ellenõrzésen és terméktõl függõen növény-egészségügyi vizsgálaton esik át, ezen kívül a zöldség-gyümölcs ellenõrök a belföldi forgalmazóhelyeken is rendszeresen ellenõrzik mind a hazai, mind pedig az EU-ból vagy harmadik országból származó zöldség-gyümölcs, így a paprika és paradicsom minõségét.

A forgalmazási minõségi szabvány által elõírt adatokat (termelõ/forgalmazó neve, címe, származási ország, minõségi osztály, méret, fajta stb.) a termék csomagolásán kötelezõ feltüntetni. A jelölés értékes információkkal szolgál a fogyasztók számára is, különösen a származás, a minõségi osztály és fajta szempontjából. Magyarországon az étkezési paprika különösen fontos termék, a legnagyobb ter­mesztõkörzetben, Szentesen és környékén termett paprika különleges földrajzi védettséget is kapott. Az oltalom alatt álló földrajzi jelzés (OFJ) logót viselõ termékek kiemelkedõ minõségûek, a védjegy szabályos használatát az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság ellenõrzi.
Kockázatbecslés

A minõség ellenõrzésén túl a növényvédõszer-maradék ellenõrzése a friss zöldség-, gyümölcs- és gabonatermékekben uniós szinten az egyik legjobban szabályozott terület. A termékek ellenõrzé-

sét a mintavételtõl az esetleges szankciók kiszabásáig minden tagállamra kötelezõ érvényû rendeletek szabályozzák.
Mi garantálja azt, hogy egészséges termékek jutnak a magyar polcokra?

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal koc­kázatbecslésen alapuló éves objektív növényvédõszer-maradék monitoring rendszert mûködtet elsõsorban a friss fogyasztásra szánt zöldségek, gyümölcsök és gabonafélék növényvédõszermaradék-tartalmának ellenõrzésére, beleértve azonban a növényi és állati eredetû feldolgozott termékeket, bébiételeket és friss állati eredetû termékeket is.

A paradicsom és a paprika az intenzíven kezelt kultúrák körébe tartozik, ezért a terv nagyobb mintaszámban tartalmazza évrõl évre mind a hazai, mind a nem hazai származású termékek mintavételét. A nem hazai származású termékek körét a származási ország tekintetében a piac határozza meg.
Szigorúan ellenõrzött zöldségek

Az alábbi összeállításból kiderül, hogy a legfrissebb, 2013-as és 2014-es mintavételi összegzés szerint a paprikát és a paradicsomot hány alkalommal ellenõrizték. Az országnevek a származási országot takarják.

Paprika, 2013: Egyiptom 407, Hollandia 1161, Jordánia 1700, Macedónia 192, Magyarország 19 956, Marokkó 3756, Olaszország 235, Spanyolország 6485, Szerbia 385, Törökország 385.

Paprika, 2014: Egyiptom 2313, Hollandia 247, Jordánia 3227, Macedónia 585, Magyarország 20 008, Marokkó 3849, Spanyolország 6038, Szerbia 194, Törökország 122.

Paradicsom, 2013: Belgium 239, Hollandia 791, Jordánia 683, Magyarország 25 032, Marokkó 414, Olaszország 4465, Spanyolország 7986, Szlovákia 911, Törökország 295.

Paradicsom, 2014: Hollandia 1295, Magyarország 26 983, Marokkó 1454, Olaszország 298, Spanyolország
13 376, Szlovákia 564, Törökország 1639. (Forrás: NÉBIH)
Gyorsvészjelzõ rendszer

Az Európai Unió a harmadik országokból származó nem állati eredetû élelmiszerek esetében az élelmiszer-biztonsági kockázatot jelentõ termékek fokozott ellenõrzését írja elõ. A rendelet mellékletét képezi azon termékek listája, amelyek esetében a kiemelt kockázat a korábbi ellenõrzések alapján fennáll. A listát rendszeres idõközönként felülvizsgálják és módosítják, ha szükséges. Az EU az élelmiszerekre és takarmányokra vonatkozóan egy gyorsvészjelzõ rendszert mûködtet, amely rendszeren keresztül minden tagország értesül az észlelt kockázatokról, valamint a rendszerben láthatóak az összes tagállam észlelései.