Miközben immár hónapok óta csökken az élõsertés ára, a szaktárca által az állattenyészési–, ezen belül a sertéságazatnak ígért támogatások folyósítása jó ideje késik – mondták egybehangzóan a Napló által megkérdezett sertéstartó és –értékesítõ szakemberek.
Piacvezetõk

– A szövetkezetünk tavaly 700 ezer élõsertést értékesített (jövedelmezõ évet zárva), idén azonban ha az orosz embargót a politika fenntartja, hasonló volumen mellett veszteségbe fordulhat a gazdálkodásunk – válaszolta érdeklõdésünkre Marczin Zsolt, az Alföldi Sertésértékesítõ és Beszerzõ Szövetkezet vezetõje.

A 110 termelõt integráló szövetkezet ma már a hazai sertés-értékesítési piac 15-20 százalékát tudhatja magáénak, ezért számukra létkérdés, hogy rendezõdjön a nemzetközi helyzet. Marczin Zsolt elmondta, hogy tavaly szeptemberig még 400 forint feletti élõállatárakat jegyeztek, csakhogy az áresés folyamata novemberben felgyorsult, és napjainkra már mintegy 100 forint lett a kilónkénti árcsökkenés mértéke. – Az orosz embargó miatt a németeknél és a lengyeleknél hatalmas húskészletek ragadtak benn, ami jókora feszültséget keltett az Unió belsõ piacán. Ez még akor is brutális, ha hozzátesszük, hogy a takarmány ára csökkent. Bár ez sem teljesen igaz, hiszen az olyan importtermékek, mint például a szója, a forintgyengülés miatt folyamatosan drágulnak. Az elõrejelzések szerint ha az orosz-ukrán konfliktust a politikának nem sikerül feloldani, akkor májusig bizonyosan nem számíthatunk árrobbanásra a sertéspiacon – fogalmazott Marczin Zsolt, hozzátéve, hogy jelenleg a hazai sertéstenyésztõk kilónként 30-50 forint mínuszban vannak az önköltséghez képest.
Szerény eredmény

A derecskei Bold Agro Kft. korszerû sertéstelepén 2 ezer 200 koca évente 60 ezres szaporulatot termel, és náluk egyelõre még jövedelmezõ a tevékenység. Szabó Viktor ügyvezetõ azonban arról számolt be, hogy ha az ágazatnak ígért támogatások tovább váratnak magukra és az orosz embargó is marad, könnyen elfogyhat ez a szerény eredmény.