A Kúria teljes ülése hétfõn meghozott jogegységi határozatában megsemmisítette azt a 2012-es jogegységi döntést, mely szerint csak a beleegyezésükkel lehetett felismerhetõ fotót, hangfelvételt közölni az intézkedõ rendõrökrõl - tette hozzá a Kúria bírája.

Így a korábbi jogegységi döntést a bíróságok már nem alkalmazhatják, ám új támpontokat egyelõre nem tudott adni a Kúria, a jelenlegi helyzet jogalkotással, vagy esetrõl esetre konkrét bírósági döntésekkel, jogértelmezésekkel tehetõ majd egyértelmûbbé - mondta a szóvivõ.

A 2012-es jogegységi döntést és az egységes ítélkezési gyakorlatot tavaly két esemény érintette: 2014. március 15-én életbe lépett az új polgári törvénykönyv (Ptk.), mely némileg változtatott az idevonatkozó korábbi szabályozáson, majd 2014 szeptemberében az Alkotmánybíróság (Ab) - eltérve a 2012-es jogegységi döntéstõl, illetve a bírói gyakorlattól - egy konkrét ügyben kimondta, hogy a rendõri intézkedésrõl készült képfelvétel az érintett rendõr hozzájárulása nélkül is nyilvánosságra hozható, ha az nem öncélú.

(Az adott ügyben az Index a rendvédelmi szakszervezetek 2011-es tüntetésérõl készült tudósításában közölt rendõrökrõl felismerhetõ fotókat. Az emiatt indult polgári perben a Fõvárosi Ítélõtábla jogerõsen kártérítés megfizetésére kötelezte a portált személyiségi jogi jogsértés miatt. Az Index azonban az Ab-hoz fordult alkotmányjogi panasszal, a testület pedig 2014. szeptemberi határozatával megsemmisítette a tábla ítéletét, mert az sértette az alaptörvényben rögzített sajtószabadságot. Az adott ügyben hozott Ab-döntés azonban más ügyeket, illetve jogszabályt nem érint.)

A Kúria 2014. október elején közleményben tudatta, hogy nem alkalmazható a Ptk. hatálybalépése, 2014. március 15. utáni ügyekben a 2012-es kúriai jogegységi döntés, amíg annak felülvizsgálatát el nem végzik.

Hétfõn a mintegy kétórás késéssel kezdõdött sajtótájékoztatón Simonné Gombos Katalin elmondta, a Kúria mindhárom kollégiuma, a polgári, a büntetõ és a közigazgatási-munkaügyi kollégium együttes ülésén hosszas vita bontakozott ki.

A korábbi, 2012-es jogegységi döntés hatályon kívül helyezését az indokolta, hogy az annak alapján született egyik jogerõs ítéletet az Ab megsemmisítette. Ugyanakkor a Kúria úgy véli, amikor arról születik döntés, hogy fotózható-e egy intézkedõ rendõr, nemcsak arra kell tekintettel lenni, hogy közfeladatot lát el, hanem "magánérdekekre" is - fejtegette a Kúria bírája, aki hozzáfûzte: a rendõr, pusztán amiatt, hogy közterületen, nyilvános helyen intézkedik, még nem közszereplõ, és ezután sem lesz az, de nem is magánszemély, hanem közfeladatot lát el, és az adott szituációtól függõen, esetrõl esetre lehet majd mérlegelni, hogy közölhetõ-e róla felismerhetõ fotó, avagy sem.

Az Ab döntése eltért attól a bírói gyakorlattól, amely ilyen ügyekben a magánjogi megközelítésre helyezte a hangsúlyt. E szerint a közfeladatot ellátó személyek megítélése attól függ, milyen szituációban végzik munkájukat. Például az országos méretû, közérdeklõdésre számot tartó tömegrendezvények olyan szituációnak minõsülnek, ahol nem kell a rendõr beleegyezését kérni ahhoz, hogy képmását kitakarás nélkül közöljék. De általános kijelentéseket a jelenlegi helyzetben nem lehet tenni, minden egyes jogvita eldöntésekor újra és újra össze kell mérni az adott ügyben egymással konkuráló jogokat, mint például a sajtószabadság és az intézkedõ rendõr személyiségi jogai.

Nem állítható, hogy a Kúria döntése alapján egyértelmû jogi helyzet jött létre, és az sem biztos, hogy végleges megoldás született. Az ország bírái azonban függetlenek és legjobb tudásuk, meggyõzõdésük szerint megalkothatják saját döntéseiket, jogértelmezéseiket, és ha azok nyomán esetleg jogbizonytalanság észlelhetõ, akkor a Kúria visszatérhet a kérdésre - jegyezte meg Simonné Gombos Katalin. Hozzátette: az egyes bírói jogértelmezések mellett segíthet a jogalkotás is, például a kivételek egyértelmû szabályozásával.

Kérdésre válaszolva a szakember elmondta: a hétfõi döntés konkrét következménye, hogy a korábbi jogegységi határozat nem alkalmazható folyamatban lévõ perekben, ám ebbõl nem következik, hogy az arra hivatkozással már jogerõsen lezárt ügyek a Kúrián felülvizsgálati eljárásban sikeresen támadhatók.

A jogegységi döntést a Kúriának 15 napon belül kell nyilvánosságra hoznia.

A Kúria hétfõi közleménye szerint "a közügyek szabad vitathatóságának kitüntetett célja érdekében a közhatalom birtokában fellépõ, szolgálatot teljesítõ személy személyiségi jogvédelme mércéjének kimunkálásakor a bírói gyakorlat nem hagyhatja figyelmen kívül az Ab határozatban rögzített alapjogi összefüggéseket".

A tavaly szeptemberi Ab-határozat indoklása kimondja, hogy "rendõri intézkedésrõl készült képfelvétel hozzájárulás nélkül is nyilvánosságra hozható, ha a nyilvánosságra hozatal nem öncélú, vagyis az eset körülményei alapján a jelenkor eseményeirõl szóló vagy a közhatalom gyakorlása szempontjából közérdeklõdésre számot tartó tájékoztatásnak, közügyet érintõ képi tudósításnak minõsül".

Az Ab-határozat tartalmazza azt is, hogy "rendõri bevetés demonstrációkon minden esetben a jelenkor eseményének minõsül", ám ebben az esetben sem közölhetõ a kép, ha a rendõr emberi méltóságának sérelmét okozza, például, mert a sérülését, szenvedéseit mutatja.