A túlzott mennyiségû, illetve nem megfelelõ szerkezetû fehérje fogyasztása az elsõ két életévben növeli mind a késõbbi elhízás, mind az allergia kockázatát – írja közleményében a Magyar Gyermekorvosok Társasága. Több nemzetközi kutatás – melyben több mint 2500 kettõ és kilenc év közötti gyermeket vizsgáltak – igazolta, hogy kisgyerekkorban a fehérje túlzott fogyasztása, illetve a nem megfelelõ szerkezetû fehérje érdemben növeli a késõbbi elhízás kockázatát, sõt, szerepet játszhat az allergia kialakulásában is.

Dr. Molnár Dénes, a Pécsi Tudományegyetem Gyermekgyógyászati Klinika (ez az intézmény vett részt az európai kutatásban) igazgatója, a Magyar Gyermekorvosok Társaságának elnöke szerint az okok között szerepel a kevés mozgás és a rendszertelen táplálkozás is, de ezek mellett a vizsgálatok azt is kimutatták, hogy a túlzott mennyiségû, illetve nem megfelelõ összetételû fehérje is befolyásolja a késõbbi testsúlygyarapodást, mert a fehérjebevitel hatással van az ebben a korban kialakuló zsírsejtekre. A zsírsejtek számának növekedése mellett a túlzott fehérjebevitel elõsegíti az inzulintermelést, amely fokozza az éhségérzetet, és ez hozzájárul a felesleges súlygyarapodáshoz.

A fehérje, bár az egyik legfontosabb makrotápanyag, ez mégsem jelenti azt, hogy bármilyen mennyiségben hasznos a gyermekek fehérjedús táplálása – figyelmeztetnek a gyermekorvosok.
A szoptatás után

– Nem csak a kutatások eredményei, a mindennapi tapasztalataink is igazolják, mennyire fontos kisgyermekkorban az anyatejes táplálás, hiszen az anyatej fehérjetartalma a legjobb, az „etalon” – erõsíti meg dr. Dicsõ Ferenc, a Jósa András Oktatókórház Gyermekosztályának vezetõ fõorvosa. – Emellett fontos az is, hogy az anyatej helyett vagy kiegészítéseként a nem, vagy keveset szoptató anyukák a lehetõ legalacsonyabb fehérjetartalmú tápszert válasszák.

Tudni kell azt is, hogy az elválasztás után is lényeges a fehérjebevitel optimális szinten tartása, és nem szükséges a zsír bevitelének szoros korlátozása. A kisgyermekeknek ideális fehérjeforrás a szoptatás utáni idõszakban a hús, a tojás és a hüvelyesek, a tejtermékek közül a túró és a sajt. S hogy mennyire valós probléma a gyermekek elhízása, arról álljon itt még egy adat: a megyében minden hatodik gyerek túlsúlyos.

– A korai elhízás következtében megváltozik a szervezet szénhidrát-anyagcseréje, ami hozzájárul a cukorbetegséghez – hangsúlyozza Dicsõ doktor. – Ez összefüggésben van az erek állapotának károsodásával, ami közrejátszik a magas vérnyomás kialakulásában, majd fiatal felnõttként jelentkezik az erek elmeszesedése, aminek következménye lehet a súlyos szív- és érrendszeri betegségek megjelenése.
A fehérje szerepe

A fehérje az emberi test fejlõdése és egészsége szempontjából az egyik legfontosabb makrotápanyag, amely 21 aminosavból áll össze. A fehérje a növekedés egyik legfontosabb eleme, minden sejt kialakulásához, pótlásához hozzájárul. Katalizátora minden kémiai folyamatnak a testben, szállítja többek között a vasat és az oxigént, segíti az immunrendszer reakcióit, felel a sav-bázis egyensúlyért, azaz például a megfelelõ emésztésért, a jó anyagcseréért.
Túlsúly, nagyobb eséllyel

A túlzott mennyiségû, illetve nem megfelelõ összetételû fehérjefogyasztás hatása több kutatásnak is a fókuszába került, s kiderült: a szoptatás helyett kényszerûen, vagy mellette idõvel kiegészítésként tápszerrel táplált gyermekek közül azok, akiket az anyatejnél jóval nagyobb fehérjearányú tápszerrel etettek, 2,5-szer nagyobb eséllyel lettek túlsúlyosak hatéves korukig.

Átlagos testsúlyuk kétéves korukra 90, kilencéves korukra 330 grammal lett magasabb az anyatejhez hasonló fehérjeösszetételû tápszerekkel táplált társaikkal szemben.