A bíróság egyben elutasította a felperes pénzintézet kérelmét arra, hogy a törvényszék kezdeményezzen az Európai Unió Bíróságánál elõzetes döntéshozatali eljárást, valamint forduljon az Alkotmánybírósághoz (Ab) a 2014. évi 38-as törvény alkotmányellenessége miatt.

A Raiffeisen Bank keresetlevelében kérte a bíróságot, hogy állapítsa meg: forintalapú fogyasztói kölcsönszerzõdéseiben, illetve deviza fogyasztói kölcsönszerzõdéseiben alkalmazott szerzõdéses kikötések tisztességesek és ezért érvényesek.

Az alperes magyar állam képviselõje a kereset elutasítását kérte a bíróságtól, mivel álláspontja szerint a szerzõdéses feltételek egyik idõállapotukban sem feleltek meg a törvényi elveknek.

A felperes, a bank jogi képviselõje a tárgyalás során kiemelte: a tisztességtelenségi irányelv szerinti notifikációs kötelezettség megsértése különös jelentõséggel bír. A Kúria devizaperek során hozott ítéletei kimondják, hogy a 2014. évi 38-as törvény ezt az irányelvet implementálja, azaz Magyarországnak notifikációs kötelezettsége keletkezett, amit nem teljesített. Az irányelv megsértésének következménye álláspontjuk szerint a törvény alkalmazásának tilalma, mivel az irányelv meghatározott bizonyos tagállami tájékoztatási és konzultációs eljárásokat, amiket notifikáció hiányában nem tudott a Bizottság lefolytatni.

A bank jogi képviselõje egyebek mellett kifejtette: az Alkotmánybírósághoz való fordulás azért indokolt, mert a testület tavaly devizaalapú kölcsönszerzõdések kapcsán hozott ítéletében alkotmányos kételyekre utalt az eljárás egészének tisztességességével összefüggésben. Hozzátette: az Ab egy korábbi határozatában nem csak lehetõségként, hanem követelményként rögzítette az Ab-hoz fordulást abban az esetben, ha egy alkalmazandó törvény alkotmányosságával kapcsolatban kétely merül fel a bíróságban.

A felperes utalt a pénzintézetek magatartási kódexére, amelyet az állami szervek közremûködésével dolgoztak ki. Ha az ez alapján megfogalmazott szerzõdései feltételek nem tisztességesek, akkor a felperes szerint azt kellene megállapítani, hogy egyebek mellett a Gazdasági Versenyhivatal és a Bankszövetség közremûködésével kidolgozott feltételek nem felelnek meg a jogszabályi követelményeknek.

A bank jogi képviselõje kiemelte: az átláthatóság elvével kapcsolatban korábbi ítéletek indoklásában különbözõ vélemények születtek, így nehéz értelmezni a fogalmat.

A magyar állam jogi képviselõje szokatlannak nevezte, hogy egy konkrét témában folyó eljárásban széleskörûen elemezte a felperes a vonatkozó törvényt.

Elmondta: a kölcsönszerzõdések nem privilegizált szerzõdések, nem indokolt a felperes által alkalmazott rendkívül széles oklista. A felperesnek joga van a szerzõdés egyoldalú módosításához, de az oklista széleskörû és szubjektív elemeket is bevesz a szerzõdésmódosításra okot adó körülmények közé – tette hozzá a magyar állam jogi képviselõje.

A hitelintézetek – a parlament által tavaly elfogadott elszámolási törvény értelmében – január 5. és 12. között indíthattak pert, hogy bizonyítsák a forintalapú fogyasztói kölcsönszerzõdések egyoldalú módosításának tisztességességét. A törvény szerint a forintalapú és a ténylegesen devizában törlesztett kölcsönszerzõdések esetében a pénzintézeteknek augusztus 1. és szeptember 30. között, vagy legkésõbb a polgári peres eljárás befejezésétõl számított 60. napig kell elküldeniük az elszámolást ügyfeleiknek.