A földrész egyik legfontosabb fizetõeszköze, a svájci frank percek alatt jelentõsen megdrágult a pénzpiacon, miután a svájci jegybank eltörölte a valuta árfolyamküszöbét. Noha az átrendezõdés azóta megtörtént, bizonytalanságot még ma is okoz a váratlan döntés.

Szerencsére a Magyar Nemzeti Bank (MNB) forintosítási javaslata még tavaly év végén érkezett, jóval megelõzve a svájci frank további jelentõs, januári erõsödését a forinthoz képest, így a devizaalapú hitelek átváltása 256-os szinten történhet meg. A háztartások nagy része így nem érzi meg a svájci jegybank döntése nyomán meglódult árfolyam kedvezõtlen hatását – mondta a Vasárnapi újságban Török Zoltán gazdasági elemzõ.

Az érintett családok legtöbbje tehát megnyugodhat, nem kell izgulnia azon, hogy miként alakul a forint árfolyama a svájci frankhoz képest, milyen döntéseket hoz az Európai Központi Bank (EKB), milyen külsõ tényezõk alakítják a hazai fizetõeszköz értékét más valutákhoz képest. Az adósok rögzített árfolyamon tudják fizetni a törlesztõrészleteiket – hangsúlyozta.

Az elemzõ hozzátette: Magyarország egyik legjelentõsebb sérülékenységi pontja az elmúlt hosszú években a lakosság, a vállalatok, illetve az önkormányzatok által felvett devizahitelek jelentették. Az elmúlt években azonban lökésszerûen egyre csökkent az ország devizaadóssága. A legnagyobb veszélyt a lakossági devizahitelek jelentették a forint jelentõs gyengülése miatt.

Török Zoltán szerint az önkormányzatok esetében a 2012-2013 fordulóján bekövetkezett adósságkonszolidáció csökkentette a terheket, amely során a kormányzat a tartozásaik legnagyobb részét átvállalta.

A kis- és középvállalati kör (kkv) is jelentõsen eladósodott devizában a válságot megelõzõen, számukra a növekedési hitelprogram elsõ fázisában volt lehetõség a hiteleik forintra váltására, kedvezõ kamatok mellett. Ezzel sokan élni tudtak, ám így is viszonylag jelentõs devizahitel-állomány maradt a céges szektorban.

Az elemzõ hangsúlyozta, lehetetlen a túlzott deviza-eladósodásból adódó sérülékenységet egy csapásra kiiktatni. Mint ahogy a devizahitel-állomány is hosszú évek alatt halmozódott fel, a leépítése is hosszú idõt vesz igénybe. Most, 2015 elején azonban elmondható, hogy sikerült nagyon jelentõs mértékben csökkenteni a devizahitelek jelentette veszélyt, amely a magyar gazdaságra hárult.

Török Zoltán szerint az árfolyamveszteségek kivédése a gazdasági növekedés szempontjából is fontos, hiszen, kevesebb lesz a nem teljesítõ hitelek száma, a háztartásoknál több pénz marad a fogyasztásra, megtakarításra. Hozzátette: a negatív hatásokkal jelenleg már csak azoknál kell számolni, akik devizaalapú fogyasztási hitel vettek fel.