„Én egyáltalán nem tudok arról, hogy más országok bajba került devizaadósai egyre-másra a magyar modell átvételét követelnék a kormányuktól; annál is kevésbé, mivel a devizahitelezés tipikusan a volt posztszocialista országok problémája” – válaszolta a Napló kérdésére Róna Péter közgazdász-professzor, aki elsõként mondta ki hazánkban, hogy a devizahitel egy rossz termék, aminek a kártékony hatásaitól meg kell szabadítani a családokat és a vállalatokat.
Süket fülek?

Róna Péter emlékeztetett, hogy bár õ számtalan alkalommal és fórumon kifejtette az ezzel kapcsolatos szakmai álláspontját, a kormány, a kúria és a parlament másik irányba mozdult el, hát „lelkük rajta”. – Részleges megoldás született a problémára, hiszen akik nem jelzálog alapon adósodtak el, azok számára a kialakult helyzet továbbra is katasztrofális. Az az 1000 milliárd forint, ami az elszámolás és a forintosítás révén az embereknél marad, nyilván visszaköszön majd valamiféle vásárlóerõ-növekedésben, de csodát azért nem kell tõle várni. Már csak azért sem, mert nem azonnali, egyszeri hatásról van szó, hanem a teljes hátralévõ futamidõre vonatkozóan jelenik majd meg – intett óvatosságra a nemzetközi hírû szakember. Arra a kérdésünkre, hogy megítélése szerint a magyar modell a környezõ országok (Románia, Horvátország, Szerbia vagy akár Ausztria) jogrendjébe adaptálható-e, Róna Péter azt felelte, hogy ezt õ nem tudja megítélni. De hozzátette: részleges megoldásról van szó, ami, ha megfelel a szomszédoknak, hát adaptálják. Az õ felelõsségük.
Öröm és düh

Chikán Attila, a Budapesti Corvinus Egyetem professzora is azzal kezdte a válaszát, hogy a devizahiteles-mentés csupán részleges kártalanítást jelent, és azt sem valamennyi adósnak. Ezért aztán szerinte érthetõ, hogy míg a lakáshiteles örül, addig az autóhiteles az utcán dühöng. – Nem gondolnám, hogy a szomszédos országok politikusai csak most kaptak a fejükhöz, hogy lángol a fejük fölött a tetõ, valamit tenni kell, inkább arról lehet szó, hogy Magyarországon hamarabb égett a ház. Nálunk a deviza-alapú eladósodás olyan méreteket öltött, hogy reális veszély volt több százezer család tönkremenetele. Ezt pedig egyetlen kormány sem engedheti meg magának – jelentette ki az egykori gazdasági miniszter. Chikán Attila emlékeztetett arra is, hogy a devizahitelezés problémájának a kezelésére sokféle megoldás szóba jöhet, nem véletlen, hogy a magyar kormány is elég sokáig keresgélte az általa járhatónak vélt utat.
Nem kizárt, de…

– Egy ilyen átfogó rendezés nem képzelhetõ el a bankrendszer bevonása nélkül. Mivel a bankrendszer szerkezete és a devizahitelezés gyakorlata is országonként eltérõ, logikailag ugyan lehet a probléma kezelésére hasonló módszereket alkalmazni, de univerzális, minden országra alkalmazható megoldás biztosan nem létezik – osztotta meg velünk az ezzel kapcsolatos álláspontját a közgazdász professzor. Chikán Attila egyébként az autóhitelesek kapcsán sem tartja kizártnak, hogy az állam egyszer majd nekik is segítõ kezet nyújt, de (mint mondta) nem hiszi, hogy mostanában a kormány egy ekkora feladatnak újból nekifut.