A napokban jelent meg a Juhtenyésztés címû könyv, amely jól hasznosítható mind a gyakorló szakemberek számára, mind az állattenyésztés õsi mesterségével most ismerkedõknek. A könyv szerzõi a Debreceni Egyetem oktatói, egy-egy szakterület kiváló ismerõi, akik 11 fejezetben nemcsak ismereteket közölnek, hanem saját szakmai hitüket is megfogalmazták a juhtenyésztés kapcsán.

- A juhtenyésztés óriásit változott a nomád állattartástól az iparszerû tartástechnológiai elemek megjelenéséig. Annak ellenére is jelentõs a fejlõdés, hogy az õsi tenyésztésre jellemzõ jegyek is jelen vannak még az ágazatban. A szaporulat terén az évi egy utód helyett manapság már évi 5-6 bárányt produkáló egyedekkel és gazdaságokkal is találkozhatunk. Ez a nagyarányú fejlõdés figyelhetõ meg a tejtermelést illetõen is: egy laktációs idõszakban a néhány liter tej termelésétõl az ezer litert elérõ egyedekig és tenyészetekig jutottak el. Ugyanez a helyzet a gyapjútermelés területén is. A vedlõ szõrt elõállító juhok után szuperfinom gyapjút termelõ állatokat állítottak termelésbe, olyan fajtákat, amelyek jobban megfelelnek az igényeknek. Az egyhasznú juhoktól eljutottunk a többes hasznosítású genotípusokhoz, majd újra megjelentek a nagy teljesítményû, speciális hasznosítású állatok. A cél az, hogy ez a fejlõdés továbbra is töretlen legyen. A termelési környezet sokszor változott a lehetõségekhez, az igényekhez, a termelési szintekhez igazodva, de még ma is a juh tud – legelési sajátosságaival – a legtöbbet tenni a környezet megóvásáért, a rendezett környezetért – vallja Jávor András, a Debreceni Egyetem Mezõgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar intézetvezetõ professzora, a könyv szerkesztõje.

A kötetbõl megismerheti az olvasó azokat a tulajdonságokat, amelyekért érdemes a juhtartással foglalkozni.

- Nem táplálék-konkurense az embernek, sõt takarmányai más állatfajjal többnyire nem hasznosíthatók. Jó minõséget elváró, speciális, igényes piacra termel, emellett kellõ számban vannak olyan fogyasztói, akik fizetõképes keresletet tartanak fenn a piacokon. Az ágazatban a nagy versenyképességi lemaradás miatt óriási tartalékok vannak a fejlõdésben. Lakosságmegtartó, terület-karbantartó feladatot láthatnak el, a környezet minõségét javító szerepük is meghatározó jelentõségû. Gyapjúja más állatfajéval – minõségi, és mennyiségi okokból – nem helyettesíthetõ – sorolja az elõnyöket a szakember.

A Mezõgazda Kiadó gondozásában megjelent kötet megalapozza a világ és Magyarország juhtenyésztésével kapcsolatos ismereteket. Részletesen tárgyalja a juh értékmérõ tulajdonságait, a juh gyapjú-, tej-, és hústermelését, a húsminõség elemeit, a tenyésztett fajtákat, a nemesítések, a tenyésztés fejlesztésének fontosságát, azok indokait. Áttekinti a juhok tenyésztésében rejlõ hagyományos lehetõségeket, a juhok szaporodásbiológiáját. Összefoglalja a juhok táplálóanyag-ellátására, takarmányozására és legeltetésére vonatkozó tudnivalókat, rámutat a tartástechnológiai elemekre, ezek kialakításának menetére.

Végezetül útmutatást nyújt a szakigazgatás és tenyésztés szervezésének, a szakmai szervezetek és támogatások kérdéskörében. Nemcsak a juhtenyésztõk, hanem a kezdõk, a juhtenyésztés iránt érdeklõdõk számára is fontos információkat nyújt, éppen ezért ez a könyv az Intézményközi Tankönyvkiadási Szakértõi Bizottság jóváhagyásával az agrár-felsõoktatásban javasolt tankönyv lett.