2024. március 29. Péntek, Auguszta.
 
OGY - A sajtó-helyreigazításhoz hasonló eljárás védené a képmáshoz fûzõdõ jogokatForrás: haon.hu
Utolsó módosítás: 2015-02-10 19:57:58
Új, a sajtó-helyreigazítási perhez hasonló eljárás védené a képmáshoz és hangfelvételhez fûzõdõ személyiségi jogokat egy törvényjavaslat szerint, amely hétfõn került fel a parlament honlapjára.

A rövid határidõket és korlátozott bizonyítási lehetõségeket tartalmazó újfajta pereket a törvényszékeken lehetne megindítani a polgári perrendtartást módosító javaslat szerint.

A kormány indoklása szerint a magánélethez való jogot napjainkban fõként a képmással és hangfelvétellel visszaélés sértheti. Az új információs technológiák miatt sürgetõ feladattá vált annak biztosítása, hogy rendelkezésre álljon a jogsértések elleni gyors, hatékony fellépést biztosító eljárási rend.

A hatályos polgári törvénykönyv azt a bírói gyakorlatban kialakult értelmezést érvényesíti, amely szerint visszaélésszerû lehet már a képmás, illetve hangfelvétel elkészítése is az érintett engedélye, hozzájárulása nélkül, nemcsak a közzététele vagy másféle visszaélésszerû felhasználása, például forgalmazása, kiállítása, sokszorosítása, sugárzása.

Az érintett hozzájárulása - amely nincs alakisághoz kötve, történhet szóban, írásban vagy ráutaló magatartással - kizárja a jogsértést. A tömegfelvételre és a nyilvános közéleti szereplésrõl készült felvételre más szabályok vonatkoznak.

A javaslat indoklása szerint ezen a területen szükséges a jogvédelem erõsítése azért, hogy az emberek magánéletének, a személyiség egyes elemeinek jogi védelme szilárd legyen - ne csak az anyagi jogi szabályozás, vagyis a polgári törvénykönyv, hanem a jogérvényesítés hatékonyságát növelõ eljárásjogi szabályozás szintjén is.

A polgári perrendtartás egy új fejezetében szabályozandó külön perfajta a sajtó-helyreigazításhoz hasonlóan a törvényszékeken volna indítható. Két szakaszból áll, az elõzetes eljárásból és magából a perbõl.

Az elõzetes eljárás során a sérelmet szenvedõ fél a képmás vagy a hangfelvétel készítésérõl, illetve felhasználásáról történõ tudomásszerzés idõpontjától számított harminc napon belül kérhetné a sérelem okozójától - határidõ megadásával -, hogy a jogsértést hagyja abba, a sérelmes helyzetet szüntesse meg, a jogsértést megelõzõ állapotot állítsa helyre, a jogsértéssel elõállított dolgot semmisítse meg vagy jogsértõ mivoltától fossza meg, illetve adjon megfelelõ elégtételt és ennek biztosítson saját költségén megfelelõ nyilvánosságot. Minderre a képmás vagy hangfelvétel készítésének, illetve felhasználásának idõpontjától számított hat hónapig van lehetõsége. (Aki a megszabott határidõben nem fordul kérelemmel a jogsértõhöz, a rendes elévülési idõn belül, az általános szabályok szerint még indíthat személyiségi jogi pert.)

A határidõben elõterjesztett kérelem teljesítését csak akkor lehet megtagadni, ha a benne elõadottak valósága nyomban megcáfolható. Ha a képmás vagy hangfelvétel készítõje, felhasználója a kérelemnek határidõben nem tesz eleget, a sérelmet szenvedõ fél 15 napon belül megindíthatná a pert.

A javaslat szerint a felperes ebben a speciális pertípusban kérheti a felróhatóságtól független szankciók alkalmazását, melyek pusztán a jogsértés mielõbbi megszüntetését szolgálják. Ezek: a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítása, a jogsértés abbahagyása és a jogsértõ eltiltása a további jogsértéstõl, továbbá az, hogy a jogsértõ adjon megfelelõ elégtételt, ennek biztosítson saját költségén megfelelõ nyilvánosságot. Kérheti a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelõzõ állapot helyreállítását és a jogsértéssel elõállított dolog megsemmisítését vagy jogsértõ mivoltától való megfosztását is.

Ennek a külön eljárásnak a lefolytatása nem akadálya annak, hogy a személyiségi jogok megsértése miatt alkalmazható egyéb szankciók - például kártérítés - érdekében a sérelmet szenvedett fél az általános szabályok szerint másik pert is indítson.

A törvényjavaslatban szereplõ újfajta eljárásban a gyorsaság, a perhatékonyság érdekében soron kívül kell eljárniuk a törvényszékeknek, a tárgyalást legkésõbb a keresetlevél benyújtásától számított nyolcadik napra ki kell tûzni, és csak kivételesen lehet elhalasztani. A másodfokú bíróság a fellebbezést legkésõbb az iratok beérkezésétõl számított nyolc napon belül köteles tárgyalni.

A per mielõbbi lezárhatósága érdekében a felperesnek kellene bizonyítania, hogy a képmás, illetve a hangfelvétel elkészítésére, felhasználására sor került, azt viszont az alperesnek kell bizonyítania, hogy az érintett a felvétel elkészítéséhez hozzájárulását megadta.

A képmáshoz fûzõdõ jogok egyik részterületérõl, az intézkedõ rendõrök sajtófotózásáról január végén hozott jogegységi döntést a Kúria egy tavaly szeptemberi alkotmánybírósági határozattal kapcsolatban. Az Alkotmánybíróság - eltérve a Kúria korábbi jogegységi döntésétõl és a bírói gyakorlattól - egy konkrét ügyben kimondta, hogy a rendõri intézkedésrõl készült képfelvétel az érintett rendõr hozzájárulása nélkül is nyilvánosságra hozható, azaz nem kell kitakarni a rendõr arcát, ha mindez nem öncélú. A Kúria januárban arra az álláspontra jutott, hogy saját korábbi jogegységi döntését megsemmisíti, de egyelõre nem ad új támpontokat az ilyen helyzetek megítéléséhez.

Nincs egyértelmû jogi helyzet az intézkedõ rendõrök sajtófotózása ügyében - mondta akkor a Kúria polgári kollégiumának szóvivõje, aki szerint a jogalkotás, valamint az esetrõl esetre megszületõ konkrét bírósági döntések, jogértelmezések tehetik egyértelmûbbé a helyzetet.

Hozzászólások
Még nem érkezett hozzászólás ehhez a témához.
Hasonló hírek 
Kedvenc hírek
Ön még nem rakott semmit a kedvencek közé!