A délkelet-ukrajnai válság rendezésével foglalkozó kontaktcsoport tagjai aláírták csütörtökön Minszkben a szeptemberi megállapodások végrehajtásáról szóló 13 pontos intézkedéscsomagot: a dokumentum rendelkezik egyebek mellett a tûzszünet betartásáról, a nehézfegyverek visszavonásáról, a foglyok teljes cseréjérõl, illetve arról is, hogy Ukrajna helyreállítja az ellenõrzést a teljes orosz-ukrán határszakaszon.

A "Minszki megállapodások végrehajtását elõirányzó intézkedéscsomag" nevet viselõ dokumentumot a "normandiai négyek" - Vlagyimir Putyin orosz, Petro Porosenko ukrán, Francois Hollande francia elnök és Angela Merkel német kancellár - dolgozták ki a szerda este óta csütörtök reggelig tartó, 16 órás tárgyalások során, majd Kijev és a két szakadár "népköztársaság" képviselõibõl álló kontaktcsoport tagjai írták alá.

Vlagyimir Putyin a maratoni megbeszélések után tartott minszki sajtótájékoztatón kijelentette, hogy a tárgyalási folyamat nehézségei ellenére a "normandiai négyeknek" mégis sikerült megállapodást elérniük az ukrán válság rendezését célzó legfõbb kérdésekben. Helyi idõ szerint vasárnap nulla órától, azaz szombat éjféltõl lép életbe a tûzszüneti megállapodás - közölte a sajtóval.

Petro Porosenko ukrán államfõ hangsúlyozta, hogy az intézkedéscsomag nem biztosít autonómiát az oroszbarát szakadárok kezén lévõ kelet-ukrajnai területeknek. Fontosnak tartotta kiemelni azt is, hogy a dokumentum értelmében Ukrajna helyreállítja az ellenõrzést a teljes orosz-ukrán határszakasz felett; ez a folyamat a helyhatósági választások megtartása után veszi kezdetét, és ez év végéig tart. "Az összekötõ csoport és a szeparatisták által aláírt szöveg minden kérdést kezel" - jelentette ki Francois Hollande Angela Merkellel közösen adott nyilatkozatában. Hollande az újságíróknak "komoly reményekre" okot adó megállapodásról beszélt, még ha - mint mondta - "nem is sikerült még mindent elérni" a tárgyalásokon.

Merkel hangsúlyozta, Porosenko minden tõle telhetõt megtett, hogy véget vessen a vérontásnak. A német kancellár szerint "most van egy halvány reményünk", de még komoly akadályok állnak elõttünk". "Nincsenek illúzióink. Még nagyon-nagyon sok munka szükséges. Mindazonáltal reális esély van arra, hogy a dolgok jobbra forduljanak" - mondta Angela Merkel.

A dokumentum értelmében az ukrán kormányzati erõk a jelenlegi frontvonaltól, a délkelet-ukrajnai "felkelõk" pedig a tavaly szeptember 19-én Minszkben született megállapodásban rögzített vonaltól vonják vissza a nehézfegyvereket. A megállapodás szerint a felek "mindenkit mindenkire" alapon biztosítják a kelet-ukrajnai konfliktusban túszul ejtett és törvénytelenül fogva tartott foglyaik kicserélését. A fogolycsere folyamatának legkésõbb a nehézfegyverek visszavonását követõ ötödik nap be kell fejezõdnie.

Vlagyimir Putyin azt mondta, Moszkva és Kijev szakértõkre bízza a tényleges hadi helyzet felmérését. "Megállapodtunk Porosenko elnökkel arról, hogy megbízzuk (...) katonai szakértõinket, állapítsák meg mi is folyik valójában (...), és igyekezzenek kidolgozni valamiféle lépéseket az elfogadott intézkedések betartásának ellenõrzésére" - mondta Putyin újságíróknak. Példaként az orosz elnök az úgynevezett "debalcevei katlanban" kialakult helyzet eltérõ értékelését hozta fel, miután a Donyeck és Luhanszk között félúton, egy ukrán beszögelésben védett Debalcevénél Kijev szerint valójában nem zárták körbe az ukrán erõket. A minszki megállapodások aláírása elõtt nem sokkal a szakadárok egyik követelése az volt, hogy Kijev vonja ki katonáit a hetek óta ostromlott debalcevei katlanból.

Petro Porosenko bejelentette, hogy az orosz féllel megállapodtak Nagyija Szavcsenko ukrán pilótanõ rövid idõn belül történõ szabadon engedésérõl. Szavcsenko tavaly nyáron esett az oroszbarát donyec-medencei szakadárok fogságába, akik átadták õt az orosz hatóságoknak. Moszkva orosz újságírók halálában való közremûködéssel vádolta Szavcsenkót.


Olekszandr Zaharcsenko, a Luhanszki Népköztársaság elnöke reményét fejezte ki, hogy a négy államvezetõ által biztosított garanciák révén olyan megállapodást született, amely remélhetõnek véget vett a harcoknak, és lehetõvé teszi a donyecki és a luhanszki köztársaságoknak a "békés építkezést a nép érdekében". "Ezzel a lépéssel magának Ukrajnának is segítünk megváltozni" - mondta Zaharcsenko, és leszögezte, hogy a kontaktcsoport által aláírt dokumentum minden egyes pontja további egyeztetéseket kíván, és "megsértése esetén semmilyen új találkozók és memorandumok nem lesznek".

A német külügyminiszter szerint a Minszkben elért megállapodás nem jelent áttörést az ukrajnai békéért folytatott erõfeszítésekben, hanem olyan elõrelépést, amely a katonai erõszak spiráljától a politikai megoldás irányában vezethet. Frank-Walter Steinmeier, aki részt vett a minszki tárgyalásokon, úgy nyilatkozott, hogy az elért megállapodás "egyesek számára nem lesz elegendõ, és mi is többet szerettünk volna".

"De ez az, amiben ma éjjel az orosz és ukrán elnök meg tudott állapodni" - mondta. Steinmeier szerint a megállapodásban a legfontosabb a fegyverszünet. De a tárgyaló felek megegyeztek a tavaly szeptemberi minszki megállapodást szabályozó feltételekben is. "Elõször vannak egyértelmû idõbeli elõírások a minszki kötelezettségek megvalósítására - a választásokra, a határõrizetre, a fogolycserére, hogy néhányat említsek" - mondta Steinmeier.

A minszki tárgyalások miatt a tervezettnél két órával késõbb kezdõdik az Európai Unió állam- illetve kormányfõinek csütörtöki csúcstalálkozója - közölte az egyik internetes közösségi oldalon Preben Aamann, az Európai Tanács elnökének szóvivõje.