2023. február 3. Péntek, Balázs.
 
Orbán-Putyin: egyetértés gázkérdésben, megerõsített gazdasági együttmûködésForrás: richpoi.com
Utolsó módosítás: 2015-02-19 10:05:24
Egyetértés született Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin között az idén lejáró hosszú távú orosz-magyar gázszállítási szerzõdés megoldása ügyben. A magyar kormányfõ közös sajtótájékoztatójukon bejelentette: sikerült megállapodni, hogy az eddig fel nem használt gázt Magyarország a következõ években felhasználhassa, és mindig az igénybevételkor fizethessen.

Egyetértés született Orbán Viktor miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök között az idén lejáró hosszú távú orosz-magyar gázszállítási szerzõdés megoldása ügyben. Orbán Viktor a csaknem húszéves szerzõdéssel kapcsolatban jelezte, annak értelmében az igénybe nem vett gázmennyiségért is fizetni kell. Kedden azonban sikerült megállapodni az orosz elnökkel arról, hogy ezen - 1996-ból megörökölt és az idén lejáró - szerzõdés keretein belül lehetõség van arra, hogy az eddig fel nem használt gázt Magyarország a következõ években felhasználhassa, és mindig az igénybevételkor fizethessen.

Ez nagy megkönnyebbülés számunkra - mondta a miniszterelnök, hozzátéve, hogy technikai kérdések még hátravannak, de a pontos, szövegszerû szerzõdés megalkotására az év végéig van idõ.

A kormányfõ úgy fogalmazott: biztonságba helyezték a magyar családok energiaellátását, és garantálták a magyar ipar mûködését is. Orbán Viktor kérdésre azt is mondta, hogy e megállapodás nélkül, a biztosan és kiszámíthatóan érkezõ orosz gáz nélkül nem lehetne fenntartani a rezsicsökkentést.

Kovács Zoltán kormányszóvivõ a sajtótájékoztató után az MTI kérdésére elmondta, hogy Magyarország, elsõsorban az energiabiztonság miatt, két évvel ezelõtt vásárolta vissza az E.ON-tól azokat az eszközöket - gáztározókat és szerzõdéseket -, amelyeket a korábbi kormányok privatizáltak. Így van lehetõség arra, hogy az idén lejáró hosszú távú orosz-magyar gázszerzõdésnél már a magyar kormány képviselõi tárgyalhassanak Oroszországgal, ne pedig egy magáncég - mondta a szóvivõ. A most megkötött megállapodás - folytatta - nem jelent újabb hosszú távú elkötelezõdést, ugyanis Magyarország az idén lejáró hosszú távú szerzõdés által tartalmazott, de végül - például a kisebb fogyasztás miatt - le nem hívott gázt fogja felhasználni várhatóan 2018-ig, így addig megoldott a gázellátás kérdése.

A szerzõdések alapján ezért a gázmennyiségért egyébként akkor is fizetnie kellene a magyar államnak, ha nem használná fel, így a megállapodás éppen azért igen elõnyös Magyarországnak, mert így nem a semmiért kell fizetnie az orosz félnek - jelentette ki a kormányszóvivõ.

Oroszország kirekesztése nem ésszerû dolog

Magyarországnak szüksége van Oroszországra - fogalmazott a sajtótájékoztatón Orbán Viktor -, nekünk, magyaroknak fontos, hogy Oroszország nyitva legyen a magyar termékek elõtt, és Magyarországnak érdeke, hogy biztosan, kiszámíthatóan és ésszerû áron juthassunk orosz energiához. Orbán Viktor a jelentõs sajtóérdeklõdés mellett tartott tájékoztatón amellett is állást foglalt, hogy minél elõbb rendezni kell, mégpedig ésszerûen, az Európai Unió és Oroszország közötti viszonyt.

Szerinte Oroszország kirekesztése Európából nem ésszerû dolog. A térség biztonságát nem lehet Oroszország ellenében megteremteni, csak Moszkvával együttmûködve, ezért tárgyalni, tárgyalni és tárgyalni kell - mondta, a rendezés jó kiindulópontjának nevezve a minszki tûzszüneti megállapodást.

A rendezés alapja - folytatta - a béke és az eurázsiai gazdasági együttmûködés lehet, szerinte e körül létrehozható az európai egység. Azt is kijelentette, hogy Magyarországtól nem kell félteni a kontinens egységét.

Ukrajna ügyében a kormányfõ elmondta az orosz elnöknek - idézte fel szavait -, hogy mi a béke pártján állunk, és nagy reményeket fûzünk a tûzszünethez. Ráadásul nekünk, magyaroknak van még 200 ezer érvünk amellett, hogy Ukrajnában béke legyen - fogalmazott, utalva a kárpátaljai magyarságra.

A tárgyaláson - a gazdasági együttmûködésrõl egyeztetve - ugyanakkor megállapították azt is, hogy a szankciók és a válaszlépések sokat ártottak - mondta Orbán Viktor, jelezve, hogy bár mi tiszteletben tartjuk a szankciókat, meg a válaszlépéseket is, de közös cél a két ország közötti gazdasági együttmûködés erõsítése.

Kérdésre válaszolva a miniszterelnök arról is beszélt: Vlagyimir Putyinnal egyetértettek abban, hogy bármi is lép az elesett Déli Áramlat gázvezeték helyébe, annak megépítésében és üzemeltetésében keresni fogják az együttmûködést. Ugyanis továbbra is érdeke Magyarországnak, hogy déli irányból vezeték és azon keresztül energia, vagyis gáz érkezzen ide - indokolt Orbán Viktor.

Közölte: Magyarországnak az a beruházás lenne jó, amely a gázt Törökország felõl Görögországon, Macedónián és Szerbián keresztül hozná ide, és innen vinné aztán tovább Nyugat-Európába. Elmondása szerint biztatást kapott Putyintól e projekt létrehozására. Ezzel kapcsolatban megjegyezte: amiben eddig Putyin elnök úrral megállapodtam (...), azt Oroszország ezidáig mindig hiánytalanul betartotta. A kormányfõ álláspontja egyébként az, hogy Oroszország részvétele nélkül nem mûködhet Európa energiapiaca, energiabiztonsága.

A miniszterelnök összegzésként megtiszteltetésnek nevezte az orosz elnök budapesti látogatását, a vele folytatott megbeszélést pedig komolynak, sikeresnek minõsítette.

Putyin: Oroszország megbízható partner

Oroszország megbízható partnere Európának és Magyarországnak a gáz- és olajszállításban - mondta Vlagyimir Putyin. Az orosz államfõ a közös sajtótájékoztatón kiemelte: minden kérdést megoldottak, amelyet a magyar fél felvetett. A Gazprom készen áll arra, hogy a fel nem használt gázmennyiséget átütemezze az elkövetkezõ idõszakra, és Magyarországnak nem kell kifizetnie a fel nem használt gázmennyiséget - közölte.

Vlagyimir Putyin arra is kitért: a Gazpromnak nincs ellenvetése, hogy a tárolt gáz mennyiségét, a tárolási kapacitásokat növeljék.

Az orosz elnök kifejtette: nem lemondtak a Déli Áramlat gázvezeték megépítésérõl, hanem nem engedték nekik, hogy megvalósítsák azt. Oroszország kénytelen voltak lezárni a projektet, nem kaptak lehetõséget a megvalósításra - jelentette ki.

Az orosz államfõ közölte, hogy a korábban tervezett Déli Áramlat gázvezeték magyarországi szakaszának megépítésére létrehozott  South Stream Hungary nevû orosz-magyar közös vállalatot hasznosítani lehetne a Török Áramlat meghosszabbítására Európában.

Mint mondta, készen állnak, hogy megteremtsék a lehetõséget arra, hogy Törökországon keresztül jusson el a gáz Európába, és ha logisztikailag lehetséges, Bulgárián keresztül is szívesen szállítanak gázt. Nem akarnak senkit elvágni a gázhoz jutás lehetõségétõl, ki kell számolni, hol gazdaságosabb a szállítás - hangoztatta. Hozzátette: biztosan nem fognak lemondani az együttmûködésrõl Törökországgal.

Vlagyimir Putyin arról is beszélt, hogy országa továbbra is készen áll a kölcsönösen kedvezõ partneri együttmûködésre Magyarországgal, valamint az orosz energiahordozók szállítására. Megjegyezte: a Mol jelenleg olajlelõhelyet tár fel Nyugat-Szibériában, és a cég növelni tervezi az olajkitermelését, Oroszország pedig segíti ebbéli törekvéseiben.

A gazdasági lehetõségeket hangsúlyozta az orosz elnök

Az orosz államfõ szerint jó lehetõségek vannak a Magyarország és az Oroszország közötti gazdasági együttmûködés szélesítésére. Vlagyimir Putyin kiemelte: Oroszország az elmúlt években az egyik legfontosabb külgazdasági partnere volt Magyarországnak, és tenniük kell azért, hogy a kereskedelmi forgalom a csökkenés után ismét növekedésnek induljon. A nehézségek áthidalása tekintetében kiemelte a kis- és közepes vállalkozásokban rejlõ lehetõségeket, valamint a nagy projekteket.

A tavaly kötött egyezmény a paksi bõvítésrõl és az annak megvalósításához nyújtott kedvezményes orosz hitel nagyon kedvezõ üzlet Magyarországnak - mondta az orosz elnök. Hozzátette: a projekt költségeinek 80 százalékát fedezi a hitel, a beruházással csökkenhet az energia ára Magyarországon, és tízezer új munkahely jön létre.

Az orosz elnök méltatta továbbá az Oroszországban mûködõ magyar kereskedõház hatékonyságát, a két ország régiói közötti jó együttmûködést, a jól alakuló kulturális, tudományos és oktatás kapcsolatokat, valamint a Kazanyban nyíló magyar fõkonzulátust. Megjegyezte: március végén orosz kulturális napokat rendeznek Magyarországon.

Vlagyimir Putyin felidézte, hogy tárgyalásai elõtt megkoszorúzta a szovjet parcellákat a budapesti Fiumei úti Nemzeti Sírkertben, és megköszönte, hogy tisztelettel emlékeznek a hõsi halált halt orosz katonákra. Közölte azt is, hogy a sajtótájékoztatót követõen találkozik Áder János államfõvel és alkalma lesz személyesen is megismételni a meghívást májusba Moszkvába, a második világháború befejezésének 70. évfordulója alkalmából tartandó megemlékezésre.

Putyin bízik a minszki megállapodásokban

Az orosz államfõ arra számít, hogy sikerül érvényt szerezni a kelet-ukrajnai válság rendezését szolgáló minszki megállapodásoknak. Vlagyimir Putyin rendkívül fontosnak nevezte, hogy Kijev beleegyezett a mélyreható alkotmányos reform végrehajtásába, hogy kielégítse egyes régiók bizonyos mértékû önállóságra vonatkozó igényét, amit - mint fogalmazott - nevezhetünk akár föderalizációnak, autonómiának vagy decentralizációnak. Az orosz elnök rámutatott: ha Donyec-medence képviselõi beleegyeztek abba, hogy részt vesznek a reformban, akkor szemtanúi vagyunk bizonyos mértékû elmozdulásuknak az ukrán államiság felé.

Putyin kijelentette, hogy a minszki tûzszüneti megállapodás után jelentõs mértékben csökkentek a válságövezetben a harci cselekmények, a szembenállók érintkezési vonala mentén sokszorosára csökkent az összetûzések és kölcsönös támadások száma. Mint fogalmazott: az ukrajnai rendezés jövõjét illetõen inkább derûlátó, mint borúlátó.

Putyin elismerte, hogy Debalcevében folytatódnak a harci cselekmények. Kijelentette, hogy ami ott történik, az megmagyarázható és elõre látható volt, mert - orosz információk szerint - a szakadár fegyveresek már a minszki megállapodás elõtt körbezárták az ott állomásozó ukrán csapatokat.

Az orosz államfõ reményét fejezte ki, hogy a kijevi döntéshozók nem fogják gátolni az ott rekedt ukrán katonák fegyverletételét - ha már maguk nem képesek ilyen felelõs döntést hozni, és parancsot adni a fegyverletételre -, és nem fogják üldözni azokat, akik életben akarnak maradni. Ugyancsak reményét fejezte ki, hogy a donyecki és a luhanszki szakadárok sem fogják akadályozni a körgyûrûbe zárt ukrán katonák szabad távozását.

Putyin az esetleges amerikai fegyverszállításokra vonatkozó újságírói kérdésre válaszolva, általánosságban leszögezte: Moszkva tudomása szerint már szállítanak külföldrõl fegyvereket Ukrajnának. Mint fogalmazott: nincs ebben semmi szokatlan. Meggyõzõdését fejezte ki, hogy bárki is szállít bármilyen fegyvert Ukrajnának, attól az áldozatok száma növekedhet, de az eredmény ugyanaz lesz, mint most. Az orosz elnök szerint az ukrán katonák többsége nem akar részt venni a testvérháborúban, távol otthonától, a szakadár fegyveresekben viszont erõs a késztetés családjuk védelmére.

Putyin szerint a Kelet-Ukrajnában zajló események kizárólag azzal hozhatók összefüggésbe, hogy a kijevi vezetõk már háromszor adtak parancsot a hadsereg bevetésére és a hadmûveletek megkezdésére.

Ennek nem lesz vége, amíg azok az emberek, akik felelõs döntéseket hoznak, nem jönnek rá arra, hogy ezt a problémát katonai úton nem lehet megoldani, hanem csak békével lehet, csak megállapodni lehet saját országuk egy részével, szavatolva törvényes érdekeit és jogait - szögezte le Putyin, és hozzátette, hogy a minszki megállapodások esélyt adnak erre. Ezzel kapcsolatosan köszönetet mondott Angela Merkel német kancellárnak és Francois Hollande francia elnöknek a kompromisszum keresésében játszott szerepükért.

Feltételezem, hogy a kompromisszum létrejött, és azt meg fogja erõsíteni az ENSZ Biztonsági Tanácsa - mondta Vlagyimir Putyin.

Egyezményeket írtak alá

A sajtótájékoztató elõtt öt egyezményt hagytak jóvá Magyarország és az Oroszország képviselõi. Az Országházban tartott ceremónián a magyar kormányfõ és az orosz elnök jelenlétében egyezményt írtak alá az atomenergia-ipari képzésrõl, valamint kicseréltek egy olyan megállapodást is, amelynek értelmében magyar fõkonzulátus nyílik az Oroszországi Föderációhoz tartozó Tatárföld székhelyén, Kazanyban. Emellett orosz-magyar regionális, egészségügyi és felsõoktatási együttmûködésrõl szóló egyezményeket szignáltak a két kormány képviselõi.

Hozzászólások
Még nem érkezett hozzászólás ehhez a témához.
Hasonló hírek 
Kedvenc hírek
Ön még nem rakott semmit a kedvencek közé!