| Utolsó módosítás: 2015-02-19 13:01:11 |
|
Ha nem sikerül megegyeznie a magyar és az orosz államnak, az MVM-nek ki kellett volna fizetnie 22 milliárd köbméter földgázt. Ennyit nem vett át ugyanis Magyarország az 1995-ben Oroszországgal kötött, hosszú távú gázszerzõdésben rögzítettbõl. Bali Gábor energiapiaci szakértõ szerint ezzel a magyar államnak már akkor számolnia kellett, amikor megvásárolta az MVM földgáz-nagykereskedelmi üzletágát. Arról is beszélt, hogy a hazai gázigény kielégíthetõ lenne akár orosz forrás nélkül is, ha a magyar-szlovák vezetéken keresztül is érkezne gáz Nyugatról, ennek azonban a jelenleginél sokkal nagyobb kockázata van az ellátásbiztonság szempontjából.  Nagy jelentõségûek azok az energetikai megállapodások, melyeket Magyarország Oroszországgal kötött - jelentette ki Bali Gábor energiapiaci szakértõ, földgázbeszerzési tanácsadó a Kossuth Rádió 180 perc címû mûsorában.
Amikor a magyar állam úgy döntött, hogy az MVM-en keresztül megvásárolja a fölgáz-nagykereskedelmi üzletágat, akkor már tudni kellett, mi lesz azzal az át nem vett gázmennyiséggel, mely az orosz hosszú távú szerzõdés feltételrendszerébõl adódik. Itt 22 milliárd köbméter gázról van szó, aminek az értéke 1500 milliárd forint. Az MVM-et így az a veszély fenyegette, hogy ha az orosz és a magyar állam nem tud megállapodni, ezt az összeget ki kell fizetnie – hívta fel a figyelmet.
Ez a mennyiség, ha csak az oroszoktól vásárolnánk földgázt, Magyarországnak három évre elegendõ lenne – szögezte le a szakember, aki kérdésre válaszolva elmondta azt is: nyugati oldalról évente 4-5 milliárd köbméter gázt tudunk behozni, a hazai termelés pedig 1,5-2 milliárd köbméter. Ez a két forrás kevés a hazai gázigény kielégítésére. Ha a szlovák-magyar gázvezetéken érkezne földgáz nyugatról, akkor akár orosz forrás nélkül is kielégíthetõ lenne a hazai gázigény. Ez azonban az ellátásbiztonság szempontjából mindenképp nagyobb kockázatot jelentene – hangsúlyozta.
Ezért az orosz hosszú távú szerzõdés újratárgyalása mindenképp fontos elem – tette egyértelmûvé a szakember, aki lényegesnek nevezte azt is, mi kerül majd be a szerzõdésbe arra az esetre, ha Ukrajna felõl nem érkezik gáz, hogyan teljesíti kötelezettségét az MSVM orosz partnere.
Azt egyelõre nem tudni, milyen áron kapjuk majd az eddig fel nem használt gázt. Ha a jelenlegi árképletbõl indulunk ki, az közelít a jelenlegi nyugat-európai árakhoz. Azt azonban a piaci igények határozzák meg, mennyi lesz a gáz ára 2-5 év múlva. Nehéz lenne most megmondani, hogy az a gázár, amivel szerzõdünk, évek múlva piaci szempontok szerint jó vagy rossz lesz – tette hozzá.
Még nem érkezett hozzászólás ehhez a témához.
|
Kedvenc hírek
