Szijjártó Péter a Magyar Televízió keddi, Az Este mûsorában elmondta, az eddig fel nem használt 22 milliárd köbméter gázt Magyarország 2016 januárjától is felhasználhatja. Hozzátette: mindig a lehívott mennyiség után kell majd fizetnie Magyarországnak.

Arra a kérdésre, milyen áron kaphatja majd meg Magyarország a gázt, a miniszter azt mondta, a szakértõk olyan árformulát fognak kidolgozni, amely ésszerû mind a két fél szemszögébõl. Jelezte: a majdani ármegállapodásnál a világpiaci folyamatokat nem hagyhatja majd figyelmen kívül.

A kérdésre, ha olcsóbban kapjuk majd a gázt, mit kér Oroszország ezért cserébe, leszögezte: a gázszállítási megállapodást semmilyen más kérdéssel nem kapcsolták össze, ez egy önálló kérdés.

Arról is beszélt, Magyarországnak az az érdeke, hogy a Gazprom minél több gázt tároljon a magyarországi gáztározókban, melyeknek a kapacitása összesen 7 milliárd köbméter. Ez egyrészt bevétel, másrészt növeli az energiabiztonságot is - fûzte hozzá.

Jelezte: tavaly 700 millió köbméter gázt tárolt Magyarországi tározókban a Gazprom, de Magyarország ennek akár a többszörösét is tárolni tudná. Hozzátette: erre vonatkozóan szintén van politikai szándék.

Arra a felvetésre, hogy Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin budapesti sajtótájékoztatójával egy idõben Maros Sefcovic, az Európai Unió energiaügyi biztosa a Wall Street Journal szerint azt mondta, az uniót is be kellene vonni a magyar-orosz gáztárgyalásokba, a miniszter kijelentette: Magyarország minden uniós elõírásnak meg kíván felelni.

Arra hívta fel a figyelmet eközben, hogy Közép-Európa energiabiztonságának kérdése egyben európai kérdés és felelõsség is. Szerinte az unió, túl azon, hogy a jogszabályokra felhívja a figyelmet, tehetne lépéseket azért is, hogy minden ország - köztük Románia és Horvátország is - betartsa az unió energetikai elõírásait. Jelezte: Magyarország az említett két országtól nem tud gázt vásárolni, mert azokban nem végezték el az ehhez szükséges beruházásokat, és ezzel megsértik az unió jogszabályait.
Az Európai Uniónak legalább annyira kellene a meglévõ infrastruktúra európai jogszabályoknak való megfeleltetésével foglalkoznia, mint azzal, hogy bizonyos jövõbeni szerzõdések hogyan felelnek meg az uniós jognak - jelezte a miniszter.

Arra a kérdésre, hogy a paksi bõvítéssel kapcsolatban kellett-e bármilyen módosítást tenni a megállapodáson, Szijjártó Péter azt válaszolta: aláírt szerzõdés van, amelyen semmilyen módosítás nem indokolt, és a találkozón nem is került szóba.