A KSH elsõ becslése szerint a magyar gazdaság 3,5 százalékkal bõvült 2014-ben, míg a tavalyi utolsó negyedévben 3,4 százalékkal nõtt a bruttó hazai össztermék az elõzõ év azonos idõszakához képest.

Varga Mihály kiemelte: a GDP tavalyi bõvülése, dinamikus növekedése a piac és a kormány várakozásait is meghaladta.
Elmondta azt is, az ipar az építõipar, a mezõgazdaság és a turizmus mellett más tényezõk is hozzájárultak ahhoz, hogy a gazdasági növekedés lendülete egész évben kitartott.

„Feltételezhetjük, hogy az olajárak csökkenése kedvezõ módon hatott a belsõ kereslet élénkülésére. A háztartásoknál és a vállalatoknál keletkezõ többlet megtakarítás elsõsorban beruházásokra, fogyasztásokra ment el. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy a növekedés magas tudott maradni” – fogalmazott Varga Mihály.

A szakminiszter kiemelte, a bõvülés mellett sikerült továbbra is 3 százalék alatt tartani az államháztartás hiányát. A 3 százalék fölötti gazdasági növekedés következtében az államadósság GDP-hez viszonyított értéke is csökkent.

A miniszter arról is beszélt, hogy a gazdasági növekedéssel párhuzamosan 170 ezerrel bõvült tavaly a foglalkoztatottak száma.

„Nem az a cél, hogy jó makrogazdasági számokban gyönyörködjünk, hanem az, hogy minél több embernek legyen állása és megélhetése Magyarországon. Ezért kifejezetten örülünk annak, hogy a magas beruházási szint hozzá tudott járulni ahhoz, hogy a foglalkoztatotti létszám növekedett” – hangsúlyozta a nemzetgazdasági miniszter.

Meglepõen kedvezõnek értékelték a KSH által közzétett negyedik negyedéves GDP-adatot az elemzõk, akik arra is felhívták a figyelmet, hogy ilyen nagymértékû utolsó negyedéves GDP-növekedésre legutóbb 2006-ban volt példa. A szakértõk szerint a növekedésben nagy szerepet kapott az, hogy a magyar autóipart nem befolyásolta a visszafogott nyugat-európai növekedés. Bár Németországban például csökkentek az autóeladások, a magyar autóipar exportpiaci részesedése mégis nõtt. Emellett a kiskereskedelmi forgalom alapján a lakosság fogyasztása is jelentõsen bõvült 2014-ben.