2024. március 28. Csütörtök, Gedeon, Johanna.
 
Közeleg a tavasz, kertészkedésre fel!Forrás: haon.hu
Utolsó módosítás: 2015-02-27 12:52:19
Hajdú Lajost, a bocskaikerti kertbarátkör rutinos tagját kérdeztük a télrõl, a kora tavaszi kerti munkákról.

A tél végéhez közeledve egyre enyhébb az idõ, lassan elõvehetjük az ásót, a kapát és a gereblyét. Indul a kertészkedési szezon, éppen ezért számos teendõnk lesz kertjeinkben.

Mennyivel másabb az idei tél, mint a tavalyi volt?

Hajdú Lajos: Érezhetõen – még az elõzõ évinél is – enyhébb, ugyanakkor a tél mindig kettõs megítélésû egy ember számára. Egyfelõl, ha jó idõ van, és nem kell sokat fûteni, akkor azt mondjuk, ezt megúsztuk. Másrészt, tapasztalataink szerint, a tél hidege szükséges ahhoz, hogy a kártevõk egy része elpusztuljon. Fagymentes tél után a túlélõ kártevõk miatt intenzívebben kell védekezni. Az egyre gyakoribb és tartósabb meleghullámok becsapják a természetet, a gyümölcsfák rügyei megduzzadnak, és egy újbóli fagy sajnos óriási károkat képes okozni a kertekben. Ahhoz, hogy ezt elkerüljük, érdemes a késõbbi virágzású, illetve fagyra rezisztens fákat ültetni.

A klímaváltozás van-e valamilyen hatással a kertészkedésre?

Hajdú Lajos: A felmelegedés illetve a klímaeltolódás eltérõ módon jelentkezik hazánkban. Általában a tél manapság sokkalta enyhébb, mint régen. Ugyanakkor az elmúlt években koratavasszal egy komoly fagy nagy kárt okozott a meginduló, rügyezõ fáknál. A másik probléma az a bizonyos – egyre ritkábban kialakuló – hótakaró, amelyet a közlekedõk nem szeretnek, viszont a kertek nagyon kedvelnek. Ez a hóréteg védi a fagytól a már elültetett zöldségeket, ezen felül a vízutánpótlás biztosítása miatt is nagyon fontos tényezõ. A sokkal szélsõségesebb, változékonyabb idõjárásra a természet próbál válaszreakciókat adni. Két évvel ezelõtt március 15-én, a már földbõl kibújt tulipánok a lehullott nagy hó hatására visszahúzódtak a talajba.

Milyen teendõink vannak a kertben tavasz közeledtével?

Hajdú Lajos: Én kicsit visszább nyúlnék azzal, hogy „alapozásként” szükséges õsszel egy alkalmi, rezes lemosó permetezést csinálni, amely már eleve a megelõzést segíti. Nagyapáink a fa törzsét mésszel kenték be és téli feladat még a kombinált mûtrágya kiszórása. Februárban az alma és a körtefa metszése kezdõdött el, majd rügyezést követõen a többi gyümölcsfa is sorra kerül. A lemosó permetezést tavasszal is célszerû elvégezni, de lehetõleg nem az elmúlt évben használt permetszer típussal. Vigyáznunk kell a növények érzékenységére is, például az õszibarack fákat bimbónyílás után már nem szabad réztartalmú szerrel permetezni. A talaj elõkészítés mindig izzasztó munka volt és a szerves trágyát, valamint a komposztot is ekkor dolgozzuk be.

Milyen zöldségfélékkel kezdjük el a tavaszi vetést, elkezdhetjük-e már februárban a palántanevelést?

Hajdú Lajos: Van, aki esküszik arra, hogy az a fajta, ami neki van és aminek a magját megszedi, az a legideálisabb. A kertbarátok egy része már ilyenkor a „tejfölös doboz szisztémával” dolgozik, de nagyon sokan inkább palántapártiak. Úgy gondolom, hogy ebben az esetben a két módszer együttes alkalmazása a kifizetõdõ. Személy szerint koratavasszal, a zöldborsóval szoktam kezdeni a vetést, nálunk fõként ez dominál. Kikísérleteztem, hogy nekem melyik a tökéletes fajta, melyik terem a legjobban, melyiket éri legkevésbé a madárkár. A borsó mellett persze sokan a hagymával – többet már õsszel is ellehet dugni – vagy éppen a korai salátákkal kezdik az ültetést.

Hozzászólások
Még nem érkezett hozzászólás ehhez a témához.
Hasonló hírek 
Kedvenc hírek
Ön még nem rakott semmit a kedvencek közé!