Hozzátette: a jegybank elõre hozott vizsgálatsorozatot kezdett a brókercégek nyilvántartási rendszereinek áttekintésére. Windisch László szerint az MNB vizsgálat eredményétõl függõen akár e héten döntés születhet a Buda-Cash Brókerház Zrt. tevékenységi engedélyének visszavonásáról is.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Pénzügyi Stabilitási Tanácsa hétfõ délután hozott döntést a négy hitelintézet - DRB Bank, ÉRB Bank, BRB Bank és DDB Bank - tevékenységi engedélyének visszavonásáról, miután az MNB vizsgálatának megállapítása szerint a kisbankok eszközeinek értéke nem nyújt fedezetet a velük szembeni követelések teljesítésére. Sõt, mivel a Buda-Cash Brókerház Zrt. súlyos, bankonként tízmilliárdos nagyságrendû összegekkel nem tud elszámolni, emiatt a hitelintézetek saját tõkéje is negatívvá vált - jegyezte meg.

Az engedély-visszavonó határozatokkal automatikusan, külön kérés nélkül megindul az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) kártalanítása. Az OBA a betétgaranciával érintett valamennyi betétre - a lakossági és vállalati megtakarítások e körbe tartoznak - törvényi elõírás alapján 20 munkanapon belül maximum mintegy 30 millió forintig (100 ezer euróig) kárkifizetést teljesít. A korábbi tapasztalatok szerint az OBA a törvényes határidõnél sokkal gyorsabban fizetett a betéteseknek - mondta.

Windisch László hangsúlyozta, hogy így márciusban valamennyi fogyasztó kamatostul hozzájut kártérítéséhez ezen összeghatárig. Megjegyezte, hogy az OBA kártérítésének plafonja bõséges fedezetet nyújthat a lakossági károsultaknak, hiszen a négy érintett kisbanknál az átlagos betétösszeg nagysága ennek csak töredékét teszi ki. A DRB bankcsoportnál - a vállalati és intézményi ügyfelekkel együtt - bõ 123 ezer betétet kezeltek mostanáig.

Az OBA-nak minden körülmények közt meglesz a kellõ fedezete a betétesek kártalanítására, mivel az MNB Pénzügyi Stabilitási Tanácsa a jegybank felügyeleti alelnökének kezdeményezésére hétfõn arról is döntött, hogy elegendõ jegybanki forrást biztosít e célra - tette hozzá.

A Buda-Cash Brókerháznál a felügyeleti biztos a törvény szerint az ügyfelek érdekeire tekintettel, és a kialakítandó tiszta helyzet érdekében határozhat a nyitott pozíciók lezárásáról. Az alelnök felidézte, hogy a brókercég ügyfelei is jogosultak kártérítésre, amelyet mintegy 6 millió forint összegig a Befektetõ-védelmi Alap (Beva) nyújt majd számukra.

A Buda-Cash-nél történtek nyomán az MNB hétfõtõl elõre hozott vizsgálatsorozatot indított a befektetési vállalkozási piac több szereplõjénél. A soron kívüli ellenõrzések célja, hogy a felügyelõk áttekintsék az érintett brókercégek nyilvántartási rendszereinek megbízhatóságát - foglalta össze Windisch László. Hozzátette: a jegybank minden körülmények közt véghezviszi a pénzügyi rendszer megtisztításának másfél éve megkezdett folyamatát.

A vizsgálatsorozatot, amely nyomán tavaly felszámolás indult egyebek közt a Széchenyi Kereskedelmi Banknál, a Körmend és Vidéke Takarékszövetkezetnél, és a jegybank számos jogosulatlan szolgáltatóval, például a Fortress-csoporttal szemben lépett fel sikeresen, az MNB még akkor is véghezviszi, ha ez egyes érdekcsoportokat sérthet - hangsúlyozta.

Az egyre szigorúbb felügyeleti eljárásokat azzal indokolta, hogy minél hamarabb tiszta helyzet
legyen a piacokon. A jegybanki vezetõ érdekes összefüggésként említette meg, hogy éppen a Buda-Cash másfél évtizedes visszaélés-sorozatának felszínre hozatala, és az újabb elõrehozott MNB vizsgálatok bejelentése után követelte "az egyik politikai csoportosulás" a problémákat fel nem táró pénzügyi felügyelet (PSZÁF) önálló mandátumának visszaállítását. Különös helyzet az, amikor egyes politikusok a százmilliárdos bûncselekménnyel gyanúsított bûnelkövetõkkel és a nekik pénzért dolgozó ügyvédekkel összhangban kezdenek el "önfeljelentésrõl" beszélni a sajtóban - jegyezte meg. Elképesztõnek nevezte azt is, hogy "egyes, a sajtóban megjelenõ vélemények folyamatosan a felügyeleti munkát támadják, miközben a gyanú szerint bûncselekményeket elkövetõk tevékenységét nem firtatják".

Windisch László jelezte, a jegybank a továbbiakban nem kíván reagálni a politikailag vagy egyéb szempontok alapján motivált "önfeljelentési" elméletekre, de utoljára leszögezi: a Buda-Cash-nél történt visszaélést kizárólag a jegybank részletes adatbekérése, az itt megfogalmazott gyanú alapján az MNB elõre hozott helyszíni vizsgálata, illetve a befektetési vállalkozás informatikai adatállományának teljes körû felügyeleti szervermentése elõzte meg. Csak ezt követõen került sor a brókercég vezetõinek meghallgatására, s mindezek nyomán a jegybank azonnal megtett büntetõ feljelentésére. Ennek köszönhetõen került sor a rendõrségi razziára - hangsúlyozta.

Windisch László arról is beszámolt, kezdeményezik a jogalkotónál, hogy az eddigi öt évenkénti átfogó vizsgálat helyett jóval sûrûbben, akár évente kerüljön sor a jövõben olyan vizsgálatra, amely áttekinti a brókercégek helyzetét. A jegybank egyéb - például a könyvvizsgálók felelõsségének megerõsítését célzó - jogszabály-módosítási lépéseket is kezdeményez. Az MNB ugyanakkor a saját vizsgálatainak gyakorítására, módszertanának szigorítására vonatkozó intézkedéseket természetesen saját hatáskörében, jogszabály-módosítás nélkül is megteszi - tette hozzá.