A jegybank szakmaiatlannak és alaptalannak tartja a DRB bankcsoport tulajdonosi köréhez tartozó befektetési szolgáltatónál feltárt visszásságok és a hitelintézeti formaváltás közti összefüggések sejtetését. A hitelintézeteknek prudens, biztonságos és szabályos módon kell mûködniük, függetlenül attól, hogy bankról vagy szövetkezeti hitelintézetrõl van szó - szögezik le a jegybanki dokumentumban.

A jegybank határozottan visszautasít minden - akár politikai szándékoktól, akár bármiféle anyagi érdekektõl vezérelt - kísérletet, amely befolyásolni kívánja pártatlan és független felügyelési, engedélyezési tevékenységét - áll a közleményben.

Az MNB emlékeztet arra, hogy az Országgyûlés 2013. július 5-én fogadta el "A szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról" rendelkezõ 2013. évi törvényt. Ennek 1. paragrafusa definiálja a "folyamatban lévõ engedélykérelemmel rendelkezõ hitelintézet" fogalmát, megszabva, hogy az ebbe a körbe tartozó pénzügyi intézményeknek nem kell csatlakozniuk a szövetkezeti hitelintézetek integrációjához.

A DRB csoporthoz tartozó három takarékszövetkezet a jogszabály elfogadását megelõzõ napon, 2013. július 4-én nyújtotta be átalakulás iránti engedélykérelmet a felügyeleti hatósági jogkört akkor ellátó Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez. A kérelmet benyújtó pénzintézetek már több évtizede szövetkezeti hitelintézetként mûködtek, azaz nem elõzmény nélküli alapításról, hanem kizárólag "formaváltási" igényrõl volt tehát szó - ismertetik a közleményben.

A jegybank rámutat: "egyes téves sajtóhírekkel szemben" az adott idõpontban nem négy bankká alakulási engedélykérelem benyújtása történt meg; a késõbbi bankcsoport negyedik tagja, a DRB Dél-Dunántúli Regionális Bank Zrt. ugyanis már ezt megelõzõen is bankként mûködött.

A három takarékszövetkezet bankká alakítási kérelme nyomán a felügyelet engedélyezési eljárása nem egy napig, hanem több mint öt hónapig tartott.

Az MNB Pénzügyi Stabilitási Tanácsa végül 2013. december 9-én adta meg a bankká alakulásra vonatkozó engedélyt a három kérelmezõnek (BUDA Regionális Bank Zrt, ÉRB Észak-magyarországi Regionális Bank Zrt, Dél-Dunántúli Takarék Bank Zrt.).

A több hónapos engedélyezési eljárás során az MNB a jogszabályi elõírásoknak megfelelõen azt vizsgálta, hogy a kérelmet beadott hitelintézetek törvényi tõkekövetelményei, az átalakulás jogszabályi feltételei, a mûködési és egyéb feltételei megfelelnek-e a jogszabályi elõírásoknak. A jegybank a jogszabályokat teljes mértékben betartva adta ki a törvényben meghatározott engedélyt, mivel a kérelem beadására és a mûködési feltételek teljesítésére vonatkozó objektív törvényi feltételek is teljesültek - hangsúlyozzák a közleményben.

Az engedélyezést követõen az MNB átfogó vizsgálatot tartott a bankcsoportnál, amelynek nyomán, azzal összefüggésben került sor a befektetési szolgáltatónál a súlyos pénzügyi visszaélés felderítésére. Hamis tehát az állítás, miszerint a hitelintézeti formaváltással a felügyeleti szigor kikerülhetõ lett volna - fogalmaznak a közleményben.