2022. augusztus 11. Csütörtök, Zsuzsanna.
 
Rossz állapotban a magyarokForrás: haon.hu
Utolsó módosítás: 2015-03-14 18:28:55
Lesújtóan eredményeket mutat az elmúlt öt év összesített egészségügy adatai.

Több mint hárommillió vizsgálat, 919 helyszín, csaknem száztízezer megtett kilométer, elkeserítõ szûrési eredmények – ez az elmúlt öt év statisztikája. 2015-ben is folytatódik Magyarország legnagyobb humanitárius átfogó egészségvédelmi szûrõprogramja, 63 szakmai szervezet összefogásával Európai Uniós irányelvek alapján. A speciális szûrõkamion 2020-ig járja az ország útjait, hogy javítson a lakosság kedvezõtlen egészségi állapotán.
Statisztikai eredmények

A legfrissebb feldolgozott adatokat alapján a magyaroknak van még hová fejlõdniük az egészségmegõrzés terén. Megdöbbentõ, hogy a megkérdezettek 13–35 százaléka még sosem vett részt sem laboratóriumi, sem szakorvosi vizsgálaton. Az elemzések során ugyanakkor kiderült, hogy a program részvevõinek csaknem a fele a kiemelt kockázatú csoportba tartozik, és ha nem kezeltetik magukat, akkor néhány év múlva szív­infarktus, netán gutaütés fenyegetheti õket.

A szív- és érrendszeri szûrõvizsgálatok alapján a megkérdezettek 9 százalékánál találtak eltérést. Az átlagos vérnyomás nõknél 128/81 Hgmm, férfiaknál 137/85 Hgmm volt. A vércukorszint vizsgálata 5–6 százalékban mutatott kóros értéket, a koleszterinszint pedig 29–36 százalékban volt a normálistól eltérõ. Ugyancsak gyakori volt az emelkedett húgysavszint (9–15 százalék). Nõk és férfiak körében közel egyforma volt az ismert hypertonia (22–23 százalék), szívbetegség (4–6 százalék), krónikus vesebetegség (2–3 százalék), diabetes mellitus (5 százalék), légúti betegség, allergia (20–22 százalék) elõfordulási gyakorisága.

Jelentõs volt a szembetegség (11–17 százalék) és a hallásveszteség (8–10 százalék) mértéke is. Az incontinentia és a vizeletürítési zavar tesztje 3–8 százalékban volt kóros, a vastagbéldaganat kockázatát felmérõ teszt 16–22 százalékban, a visszérbetegség kockázati tesztje pedig 12–21 százalékban volt a normálistól eltérõ. A kitöltött rizikó felmérési kérdõívbõl kiderült, hogy a szûrésen résztvevõk 24 százaléka dohányzik. Ez azt jelenti, hogy közel minden negyedik ember fújja nap, mint nap a füstöt, hol ott köztudott, hogy az, aki ennek a káros szenvedélynek hódol, sokkal nagyobb az esélye, hogy szívinfarktust vagy stroke-ot kapjon, nem beszélve a daganatos megbetegedésekrõl. A rizikófaktorok csökkentésének valamint az egészséges életmód egyik fontos feltétele a vitaminokban gazdag sószegény táplálkozás. A kérdõíves felmérésnek köszönhetõen fény derült arra is, hogy a részt vevõk 60–70 százaléka fogyaszt rendszeresen zöldség és gyümölcsféléket.


Mozgásszegény életmód

Ismertté vált továbbá az is, hogy a résztvevõk többségének napi életritmusában a sportnak egyáltalán nincs szerepe. Csupán 43–53 százalék az, aki naponta szakít idõt a mozgásra, noha a rendszeres testmozgás (legalább napi 30 perc séta, vagy könnyed futás ajánlott) szintén kiemelt tényezõ mind a kardiovaszkuláris, mind a daganatos betegségek prevenciójában. A nõk 57 százaléka, a férfiak 47 százaléka mozgásszegény életmódot folytat, nem sportol rendszeresen.

A program szervezõi szerint nagyon fontos, hogy az emberek szembesüljenek egészségi állapotukkal, és ha kell változtassanak életmódjukon, hiszen köztudott, hogy az életmódra vonatkozó káros tényezõk (dohányzás, rendszertelen testmozgás, egészségtelen táplálkozás) elkerülése mindenkinek a saját felelõssége.

Hozzászólások
Még nem érkezett hozzászólás ehhez a témához.
Hasonló hírek 
Kedvenc hírek
Ön még nem rakott semmit a kedvencek közé!