Véget érhet a forint kéthavi erõsödése, ezt jelzi, hogy az árfolyam gyertya alakú görbét írt le pénteken Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank (EKB) elnökének bejelentésére, miszerint jövõre fokozatosan visszavonul az EKB a likviditásösztönzõ programból.

Bár a jegyzés a napközbeni 271 forintos csúcsról visszakorrigált, és zárásra ismét 268 forinton kereskedtek a bankközi piacon a közös pénzzel, a piac most teszteli majd: vajon a likviditásvezérelt növekedés fundamentálisan indokolt volt, vagy pénzügyi lufifújás történt a fõbb részvény- és árutõzsdéken – véli Suppan Gergely, a Takarékbank elemzõje, aki szerint az utóbbi esetén jó eséllyel a 290-es szintre húzódhat vissza a hazai deviza árfolyama. A dollár ára a hét utolsó napján 182 forintig emelkedett, estére 179-en zárt, a svájci frankért a délutáni 179 forintot követõen végül 177-et kértek.

A szakértõ úgy látja, Trichet bejelentése korai volt, és bár a frankfurti döntéshozók többször is hangoztatták, hogy a kamatot még nem emelik, csupán a bankoknak nyújtott rövid lejáratú különleges hitelezést szüntetik be fokozatosan, ez mégis nagyobb riadalmat kelthet a piacon, ahol régóta arról beszélnek a brókerek és kereskedõk, hogy túlárazódtak a papírok, és az indexek elszálltak a reálfolyamatoktól.

Az egész kelet-közép-európai térséget érintette a gyengülési hullám pénteken, amely folytatódhat amiatt, hogy több országban politikai bizonytalanság uralkodik. A zloty például 4,16-os szintre esett vissza az euróval szemben, miután Donald Tusk lengyel miniszterelnök kijelentette: a kormány nem tervez radikális beavatkozást annak megakadályozására, hogy elszálljon a költségvetés, amelynek hiánya 8 százalék körül lehet 2010-ben. A szakértõk a választások közeledtével magyarázzák e kijelentést.

A tegnapi romániai elnökválasztás pedig a lejt hozhatja nehéz helyzetbe, pedig árfolyama a politikai bizonytalanságok hatására már most is héthavi mélyben mozog, és ha további nyomás alá kerülne a román pénz, azt az egész régió megérezheti – véli Suppan.

Még a legkevésbé a mai magyar kamatdöntésre reagálhat a forint, amely az elemzõk egyöntetû várakozása szerint 50 bázispontnyi lesz. Suppan Gergely úgy látja, a jegybank igyekezete a kamatciklus folytatására akadályokba ütközhet, és bár három hónapos távlatban biztosan lemegy 6 százalékig az alapráta, késõbb át kell térni a 25 bázispontos vágásokra.

A nemzetközi folyamatoktól, így a kockázati étvágy apadásától is függ, a befektetõk milyen árfolyamszinten látnák szívesen a forintot, mekkora kamatfelárral szemben, elképzelhetõ, hogy decemberben esetleg már lassítani kell a vágás ütemén – véli az elemzõ.