2023. június 3. Szombat, Klotild.
 
Devizahitelek – Ab: nem alkotmányellenes a perek felfüggesztéseForrás: haon.hu
Utolsó módosítás: 2015-03-26 17:43:39
Nem alkotmányellenes a devizahitelesek és pénzintézetek közti perek felfüggesztése – mondta ki az Alkotmánybíróság (Ab) szerdán közzétett döntésében. Országszerte mintegy 12 ezer folyamatban lévõ devizahiteles pert függesztettek fel a bíróságok a tavalyi év második felében az elszámolások lezárultáig, várhatóan ez év végéig.

Az Ab döntésével mintegy száz devizahiteles alkotmányjogi panaszát utasította el, melyben bankok ellen indított pereik felfüggesztése miatt támadtak két erre vonatkozó törvényhelyet.

Az indítványozók szerint a támadott rendelkezések alkotmányellenesek, ugyanis sértik a tisztességes eljáráshoz, a per ésszerû idõn belüli elbírálásához és a jogorvoslathoz való jogot, ez utóbbit azért, mert a felfüggesztõ bírói döntés ellen nem lehetett fellebbezni.

A panaszosok arra is hivatkoztak: a felfüggesztés elleni fellebbezés kizártsága miatt nincs lehetõségük, hogy a per folytatását kérjék. Azonban a felfüggesztés idõtartama alatt is kötelesek a szerintük jogtalanul megemelt törlesztõ-részleteket fizetni, hiszen ennek elmulasztása akár a szerzõdés felmondásához és végsõ soron a jelzálogjoggal terhelt vagyontárgy tulajdonjogának elvesztéséhez vezethet.

Az Ab szerint nem megalapozottak az alkotmányjogi panaszok.

Az elutasító döntés indoklása szerint a perek felfüggesztése a bankok és a devizahiteles közti elszámolás lezárásáig tart, ezért a feleknek az eljárás ésszerû idõn belül való befejezéséhez való joga csak olyan mértékben szenved sérelmet, amit a korlátozás alkotmányosan igazolható céljának elérése indokol.

Az Ab szerint a jogalkotó kétségtelenül korlátozta a panaszosoknak pereik ésszerû idõn belüli befejezéséhez való jogát, ám ez a korlátozás alkotmányos, hiszen megfelel az alaptörvényben is rögzített szükségességi-arányossági tesztnek, mely szerint “alapvetõ jog más alapvetõ jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, az alapvetõ jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható”.

Az Ab rámutatott többek között arra, hogy a törvényalkotó a felfüggesztés elrendelésével egyidejûleg rendezte a devizahitelek egyes kérdéseit, például egyértelmûsítette az árfolyamrés, illetve az egyoldalú szerzõdésmódosítás lehetõségét tartalmazó szerzõdéses kikötések jogi megítélését. Így, bár a perek felfüggesztése valóban passzivitásra kötelezte mind a bíróságot, mind a feleket, a felfüggesztése ideje alatt több, a felek viszonyának rendezésére irányuló jogalkotási aktus történt és számos per okafogyottá vált. Az Ab indoklásában kitért arra is, hogy a devizahiteles perek elszámolás lezárulása elõtti folytatása komoly jogbizonytalanságot eredményezne, ami a felfüggesztéssel megakadályozható volt. A felfüggesztés ideiglenesen hátráltatja ugyan az igényérvényesítés folyamatát, de az Ab megítélése szerint a jogbizonytalanság megelõzéséhez ez a rendelkezésre álló legkevésbé korlátozó eszköz.

A március 24-i keltezésû határozat elõadó bírája Lenkovics Barnabás, a testület elnöke volt. A határozat meghozatalában összesen 13 alkotmánybíró vett részt, közülük három – Czine Ágnes, Kiss László és Lévay Miklós – fogalmazott meg különvéleményt.

Hozzászólások
Még nem érkezett hozzászólás ehhez a témához.
Hasonló hírek 
Kedvenc hírek
Ön még nem rakott semmit a kedvencek közé!