Az infrastrukturális fejlesztési forrásokra maximális igény mutatkozik, ám helyi közösségek identitását erõsítõ közösségi programok, a szemléletformáló, a kulturális és természeti örökséggel kapcsolatos projektek tervezésében még nagyon óvatosak megyénk települései. Röviden így foglalta össze a Területi- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) eddigi hajdú-bihari tapasztalatait Ibrányi András, a megyei önkormányzat fejlesztési osztályának vezetõje. Kérdésünkre elmondta, ennek egyik oka, a korábbi elképzeléshez képest az uniós pályázatokat irányító hatóság által megváltoztatott feltételrendszer. Mint arról korábban már lapunk is beszámolt, az ötféle prioritási csoportba sorolt fejlesztési források legtöbbjének felhasználását az EU szigorúan elõírt feltételekhez köti. Azt megelõzõen ugyanis csak a megyei önkormányzatokra lett volna bízva a pályázatok elbírálása, az úgynevezett indikátor számokhoz igazodás miatt, azonban már az irányító hatóság is részt vesz benne, mert ezek teljesülését országos szinten is vizsgálni kell.
Indikátor vállalások

A Regionális Fejlesztési Programok Irányító Hatósága (RFP) az uniós illetékesekkel egyeztetve meghatározták a megyék által felhasználható TOP források prioritásait, és az ezekhez tartozó indikátor vállalásokat. Ez utóbbiak összessége adja majd azokat az értékeket, melyek teljesítését Magyarország 2023-ra vállalta Brüsszel felé. Ebbõl következõen, csak azok a beruházások, pályázati elképzelések valósulhatnak meg uniós támogatással, melyek ezt a cél elõsegítik. Többek között ebben tér el az új uniós ciklus pályázati rendszere a korábbitól, ami egyben nehezebb feltételeket is teremt a pályázóknak. Ugyanakkor az adminisztráció egyszerûsítésével, a kifizetések meggyorsításával könnyebb is lesz a támogatások felhasználása.
Kiemelt indikátorok

Ibrányi András elmondta, a Területi- és Településfejlesztési Operatív Programban Hajdú-Biharnak jutó 49,6 milliárd forintnyi pénzforrás felhasználását ötféle prioritásba sorolták, ezeken belül pedig további felosztásokat határozott meg az irányító hatóság. Ez sorrend azonban nem jelent rangsort, a maga nemében valamennyi nagyon fontos, közülük is a legfontosabbak, melyeknek az indikátor számainak teljesülést fokozottan fogja ellenõrzi majd az irányító hatóság és Brüsszel. Egymáshoz képest nem, csak az adott prioritások felosztásán belül lehet eltérni a hozzájuk rendelt összegektõl. Így például az összesen 18 milliárd 540 millió forintnyi forrást feltételezõ elsõn belül, ha nem sikerül mind a 7,11 milliárd forintot felhasználni gazdaságfejlesztésre, akkor egy részét át lehet csoportosítani például a 4,43 milliárdos alappal rendelkezõ turizmusfejlesztésre. Természetesen azt is meg kell vizsgálni, hogy az így elvont forrás hiánya nem veszélyezteti-e az indikátor vállalás teljesítését, például eléri e majd 2023-ra a fejlesztett vagy újonnan létesített ipari parkok területe a 85 hektárt.
Elvihetik a források egy részét

Megváltozott az a tervezet is, hogy a megyék nem veszthetik el a nekik kiosztott forrásokat. Ibrányi András elmondta, amennyiben valamelyik területen nem tudjuk maximálisan kihasználni a keretösszeget, azt más megye megkaphatja ugyanarra a célra, azaz mégsem marad el verseny, amiben az veszít, aki nem indul el. Mivel a prioritások közül fõleg az ötösben egyelõre nagyon kevés a lehetséges pályázó, a fejlesztéssel foglalkozó szakemberek igyekeznek minél több segítséget adni a településeknek. Ez természetesen a többire is vonatkozik, hiszen elõzetesen fel kell mérni, hogy az elsõ körben 2018-ig meghatározott indikátor vállalások teljesülhetnek-e megyei szinten, illetve ezek összessége kiadja-e majd magyarországi vállalást Brüsszel felé. Amennyiben Hajdú-Biharban valamiben elmarad az elõírtaktól, akkor azt a rész elengedik, és más megye kaphatja, ahol fel tudják használni, de valószínûleg a támogatás is megy vele, bár errõl még nem született döntés.