Az ítélõtábla elutasította a felperes hitelintézet arra vonatkozó kérelmét, hogy a bíróság kezdeményezzen elõzetes döntéshozatali eljárást az Európai Unió bíróságánál, és forduljon az Alkotmánybírósághoz (Ab).

A CIB Bank a keresetében meghatározott fogyasztói kölcsönszerzõdésekben alkalmazott általános szerzõdési feltételek (ászf) tisztességességének megállapítását kérte. A Fõvárosi Törvényszék február 26-án kihirdetett ítéletében elutasította a bank keresetét, ítélete szerint a bank által alkalmazott ászf-ek nem feleltek meg a 2014. évi 38. törvényben foglalt átláthatóság, szimmetria valamint az érthetõ és egyértelmû megfogalmazás elvének.

Az ítélet ellen a felperes fellebbezett. Keresetében egyebek mellett kifejtette, hogy a referenciakamathoz kötött kamatváltoztatás nem minõsül egyoldalú szerzõdésmódosításnak, nem tartozik a törvény hatálya alá. A felperes elsõdlegesen és másodlagosan az elsõfokú ítélet hatályon kívül helyezését, a per újratágyalását és az elsõfokú bíróság új határozathozatalra utasítását kérte súlyos eljárási szabálysértésekre tekintettel. Harmadlagosan az ítélet megváltoztatását kérte a teljes kereseti kérelemre, negyedlegesen szintén az ítélet megváltoztatását akként, hogy a kivonatban rögzített ászf-ket a Ptk. részleges érvénytelenségre vonatkozó szabályaira is figyelemmel szerzõdésmódosítási okonként vizsgálva a Fõvárosi Ítélõtábla állapítsa meg a kivonatban rögzített ászf-ek tisztességességét.

A magyar állam az ítélet helybenhagyását kérte. Írásos ellenkérelmében kifejtette, a vonatkozó törvény megfelel az alkotmányos alapelveknek, az elsõfokú bíróság eleget tett az uniós jog figyelembevételére vonatkozó kötelezettségének. A törvényszék jogszerûen döntött a kereset elutasításáról, kizárólag az vizsgálható, hogy a szerzõdéses kikötések megfelelnek-e a törvényben foglalt elveknek.

A tárgyaláson a felperes és az alperes jogi képviselõje is fenntartotta fellebbezési, illetve ellenkérelmét. A felperes képviselõje ehhez szóban annyit fûzött hozzá: visszamenõlegesen szigorúbb szabályokat vezettek be. Mi lett volna a megfelelõ kikötés, amely a forrásköltség változását az átláthatóság elvének megfelelõen szabályozza? – kérdezte az alperestõl. Az állam képviselõje erre úgy reagált, visszamenõlegességrõl nincs szó, a kérdésre pedig akkor tudna konkrét választ adni, ha ennek kidolgozására megbízást kaptak volna.