2024. március 29. Péntek, Auguszta.
 
Modern kori rabszolgákkal nemForrás: haon.hu
Utolsó módosítás: 2015-04-01 16:09:15
Vezetõ közgazdászok szkeptikusak a teljes körû foglalkoztatottság eljövetele kapcsán.

Orbán Viktor az utóbbi idõben több beszédében is utalt arra, hogy Magyarországon 2018-ra megvalósul a teljes foglalkoztatottság. A miniszterelnök szerint ezen valójában három százalék alatti munkanélküliségi rátát kell érteni.
Egymillió munkahely

„Ez egy kicsit úgy hangzik, mint annak idején a tíz év alatt egymillió új munkahely ígérete. Teljes foglalkoztatásra sehol a világon nincs példa, és a három százalékot is csak Amerikában sikerült (a virágzó idõkben) elérni. Orbán Viktor talán arra gondolhatott, hogy 2018-tól aki akar dolgozni, annak lesz módja (lehetõség szerint a szakmájában) elhelyezkedni” – próbálta megfejteni a kormányfõ szavait Palócz Éva, a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Zrt. vezérigazgatója. Tapasztalatai szerint azokban az országokban alacsony a munkanélküliség szintje (lásd a skandináv államok) ahol széleskörûen elterjedt a részmunkaidõs foglalkoztatás. – Hollandiában, Dániában, Svédországban vagy Norvégiában a férfiak közül is sokan választják a részmunkaidõs foglalkoztatást, adott esetben magukra vállalva a pesztra szerepét. Nálunk ez több szempontból is elképzelhetetlen; egyrészt hiányzik a kultúrája, másrészt annyi pénzbõl képtelenség megélni – fogalmazott a közgazdász, aki szerint az állami szektorban (aminek élen kellene járni) végképp alig van példa részmunkaidõs foglalkoztatásra. Pedig a törvény lehetõvé tenné.
A papír elbírja

Inotai András szerint attól függ, hogy hogyan mérjük a munkanélküliséget; elvégre a papír bármit elbír.


– Ha a külföldön dolgozó több százezer honfitársunkat is ide számítjuk, akkor kimutatható a teljes foglalkoztatás. Ha a modern kori rabszolgaságban tartott közmunkásokat ide vesszük, akkor szintén valami hasonló eredményre juthatunk. De mindketten tudjuk, hogy ez csak játék a számokkal. Ahhoz, hogy a tíz év alatt egymillió új munkahely ígérete több legyen, mint üres szlogen, olyan drámai mértékû modernizációs kitörési programra lenne szükség, amit a társadalom nehezen viselne el. Lehet egymillió új munkahelyet teremteni, csak hozzá kell tenni, hogy közben 800 ezer munkahely el fog veszni – mondta Inotai András, a Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Kutatóintézetének nyugalmazott igazgatója az orbáni felvetés kapcsán.
Nem nõtt, inkább…

Azzal folytatta, hogy Magyarországon a szakképzett munkaerõ tekintetében semmiféle fejlõdés nincs, sõt, inkább visszafejlõdés figyelhetõ meg. „Ha a munkanélküliség csökkentésérõl beszélünk egy modern országban, akkor az elsõ statisztikai jelzõszám az, hogy a versenyszférában a szakképzett munkaerõ állománya nõtt vagy csökkent. Nálunk sajnos nem nõtt, hiszen (némi túlzással) aki ért valamihez, az már régen a határainkon túl keresi a boldogulást. Így nehéz lesz a teljes foglalkoztatás egyébként nagyon is kívánatos ideáját beteljesíteni. Ahhoz dinamikusan növekvõ gazdaság kell, aminek pedig az alapja a beruházások élénkülése. Na ez az, aminek egyelõre nyoma sincs” – vélekedett a közgazdász.

Hozzászólások
Még nem érkezett hozzászólás ehhez a témához.
Hasonló hírek 
Kedvenc hírek
Ön még nem rakott semmit a kedvencek közé!