Lakásvásárlói oldalról érdemes kihasználni az idei kedvezõbb hitelfelvételi lehetõségeket, a hitelközvetítõk pedig várhatóan jövõ szeptemberig kapnak haladékot arra, hogy a törvény elõírásai szerint alakítsák át mûködésüket – hívja fel figyelmet az Otthon Centrum Hitel Centere (OCHC). - írja a vg.hu.

Devizahitelezés szigorítása

A Pénzügyminisztérium a minap elkészítette tervezetét a Magyar Nemzeti Bank által néhány hete, a devizahitelezés szigorításáról szóló javaslatára. Ennek értelmében törvényileg lenne korlátozva, hogy ki mekkora hitelt vehetne fel és hitelbírálat során az eddigiekhez képest szigorúbb feltételeknek kellene megfelelni a hiteligénylõknek. „A szabályozás megnehezítené a jelenleg olcsóbban hozzáférhetõ deviza alapú kölcsönök felvételét és átvállalását, amely tovább lassítaná az ingatlanok eladását, valamint drasztikusan szûkítené a hitelpiacot. A szigorítás kihat a hitelkiváltásra is, amely várhatóan a töredékére fog esni, hiszen a korábban nagy számban felvett CHF hiteleket csak drágább HUF hitellel lehet majd kiváltani. Erre, valószínûleg kevesen lesznek hajlandóak, illetve egyáltalán képesek és ezáltal befagyhat a piac.” – hangsúlyozta Bánfalvi László, Otthon Centrum Hitel Centerét mûködtetõ HC Központ Kft ügyvezetõ igazgatója.

A tervezet fõbb változások:

- A fedezet alapú hitelezés megszûnése; kölcsönt a jövõben csak hitelképesség, illetve hitelezhetõség vizsgálata alapján nyújtanának a pénzügyi intézménynek; - Az adott ingatlanra maximálisan felvehetõ hitel szabályozása, amely forint hiteleknél a piaci érték maximum 75%-a, Euró alapú hitelnél 60%-a, míg minden más devizanemnél, ideértve a CHF hiteleket is, legfeljebb az ingatlan értékének 45%-a;

- Elõírás a pénzügyi intézményeknek hitelezhetõségi limitek kidolgozására. A tervezet szerint, EUR alapú hitelkérelem esetén a hitelezhetõségi limit a forintban megállapított limit maximum 80%-a, míg minden más devizánál legfeljebb 60%-a lesz. Az OCHC szerint a hezitálóknak érdemes megfontolni, hogy még a rendelet idénre tervezett hatályba lépése elõtt elindítsák el a hitelfelvételüket. Az elmúlt néhány hónapban ugyanis megindult a bankok közötti verseny, egyes pénzintézetek egyre vonzóbb hitelkondíciókkal jelentek meg. Aki az év elsõ felében, a banki szigorítások nyomán a jövedelme, vagy önereje miatt teljesen kikerült a hitelfelvevõk körébõl, most kihasználhatja, hogy kedvezõbben juthat hitelhez.

„A szigorítás mindenképpen rosszkor jönne a piacnak, annál is inkább, mivel az október elsejétõl új lakások vásárlásakor igényelhetõ támogatott hiteltípus hatása, elsõsorban a megkövetelt magas önerõ miatt, elhanyagolhatónak tûnik. Nem fér kétség ahhoz, hogy jogos az MNB törekvése, hogy mérsékelje a hitelezési kockázatokat, a kérdés mégis az, hogy kell-e ilyen mértékben beavatkozni a piacba, és nem lehetne-e több lépcsõben végrehajtani a változtatásokat?” - mondta Bánfalvi László.

A szakember szerint fontos lenne az is, hogy a szabályozás különbséget tegyen új, illetve használt lakás vásárlási hitel között; új lakásnál, ideértve az elsõ lakáshoz való jutást is, hitelfedezeti ráta (LTV) kedvezményt kellene biztosítani, ezzel is segítve a fiatalokat és ösztönözni a válságban lévõ lakásépítést. Tekintettel arra, hogy remélhetõleg az EUR meghatározó szerepet fog betölteni a gazdaságban, ezért nem indokolt az ilyen nagy mértékû megkülönböztetés a forint és EUR között. A 70%-os maximális LTV egyrészt elismerné az EUR hitelezés létjogosultságát és növekvõ szerepét, másrészrõl nem zárná ki annak a lehetõségét, hogy az ügyfelek hozzájussanak egy kedvezõbb hitelkonstrukcióhoz.

Hitelközvetítõi szabályozás

Szigorítás és szabályozás elõtt áll a hitelközvetítõi munka is, amire már régóta szüksége van a szakmának. A pénzügyi szolgáltatások közvetítésének szabályozását célzó törvénymódosító javaslata többek között szabályozná a közvetítõ fogalmát, a közvetítés lehetséges formáit, a közvetítõk és alközvetítõk viszonyát, a közvetítõvel szembeni elvárásokat, a felelõsségi kérdéseket és a közvetítõkkel szemben támasztott szakmai követelményeket. A módosító javaslatot várhatóan még idén tárgyalja a Parlament, amely 2010. január elsején kerülne bevezetésre. A már mûködõ közvetítõ cégeknek ugyanakkor bõ fél év állna rendelkezésükre, hogy az új elõírásokhoz igazítsák szervezetüket és üzletmenetüket. - olvasható a Világgazdaság Online-on.

„A közvetítõ személyével kapcsolatban egyetértünk a törvényhozóval abban, hogy az ügyfelek érdekében, végzettséghez, szakképesítéshez, erkölcsi bizonyítványhoz kötve szigorítani kell a szakmai és emberi követelményeket. Emellett meg kell szabni a minimális tárgyi és pénzügyi feltételeket, legyen az tõkekövetelmény vagy felelõsségbiztosítás, és elõírni a folyamatos továbbképzést.– mondja Bánfalvi László.. A szakember szerint ugyanakkor ügyelni kell arra, hogy a közvetítõi szintek számának drasztikus korlátozásával ne kerüljenek versenyhátrányba a már eddig is minõségi szolgáltatásokat nyújtó, jól képzett tanácsadókkal dolgozó ügynöki hálózatok. Megfelelõ színvonalat csak megfelelõ jövedelmezõséggel lehet biztosítani, így egy minden oldalról át nem gondolt döntéssel éppen a professzionális közvetítõket hoznák nehéz helyzetbe.