Az eljárás adatai szerint Kiss Árpád, a testvére, Kiss István és Petõ Zsolt 2008-2009-ben kilenc helyszínen hajtott végre fegyveres támadást romák otthonai ellen. A bûncselekmény-sorozatban hat ember, köztük egy gyermek meghalt, öten súlyosan megsebesültek. Az elkövetõk összesen 78 lövést adtak le, 11 Molotov-koktélt dobtak, 55 ember testi épségét veszélyeztették. Negyedik társuk, Csontos István a két utolsó támadásban vett részt sofõrként.

A Budapest Környéki Törvényszék 2013. augusztus 6-án tényleges életfogytiglanra ítélte Kiss Árpádot, Kiss Istvánt és Petõ Zsoltot, Csontos István pedig 13 év fegyházat kapott.

Az akkor 42 éves Kiss Árpád érettségizett, zenét tanult, a 33 éves Kiss István korábban szakács, a 34 éves Petõ Zsolt cukrász volt, a 27 éves Csontos István pedig hidegburkoló, majd szerzõdéses katona, ám mentális problémák miatt leszerelték. Elõzõleg csak Petõ Zsolt volt büntetve egyszer, garázdaság miatt.

A Kiss testvérek fiatalon elvesztették édesapjukat, Petõ Zsolt és Csontos István szülei elváltak. Kiss István és Petõ Zsolt szélsõséges nemzetiszocialista eszméket vallott, szkinhedcsoportosulásokban vett részt, Kiss István fiatalon összetûzésbe került romákkal Debrecenben. A 2000-es évek második felében Kiss Árpád döntött úgy, hogy kezdeményezõen fog fellépni a szerinte cigányok által elkövetett bûncselekmények miatt.

A vádlottak alaposan elõkészítették a támadásokat, térképeket, éjjellátó és adóvevõ készülékeket szereztek be, fényképeket készítettek a helyszínekrõl, megtervezték a megközelítési és a menekülési útvonalat. A települések szélén lévõ házakat szemelték ki, éjszaka, több irányból támadtak, adóvevõkkel tartották a kapcsolatot, egyikük a távolból, egy magasabb pontról fegyverrel fedezte két társát.

A vádlottak 2008. július 21-én Galgagyörkön, augusztus 8-án Piricsén, szeptember 5-én Nyíradonyban, szeptember 29-én Tarnabodon, november 3-án Nagycsécsen, december 15-én Alsózsolcán, 2009. február 23-án Tatárszentgyörgyön, április 22-én Tiszalökön, augusztus 3-án Kislétán hajtottak végre támadásokat.

A kislétai és a tiszalöki bûncselekménynek egy-egy, a nagycsécsinek és a tatárszentgyörgyinek két-két halálos áldozata volt.

A tatárszentgyörgyi támadás például úgy zajlott, hogy éjjel Molotov-koktélt dobtak a házra, és amikor az apa két kisgyermekét magához ölelve az udvarra menekült, a vádlottak sörétes puskával közvetlen közelrõl, egyik gyerekével együtt kivégezték. Ezek után a helyszínre érkezõ tûzvizsgáló és orvos idegenkezûséget nem állapított meg, nyomozás akkor indult, amikor a rokonok megtalálták a lõszerhüvelyeket.

A kislétai támadásnál éjjel agyonlõtték a család otthonában alvó édesanyát, kislányát pedig életveszélyesen megsebesítették, mintegy százötven sörét csapódott az arcába és a testébe.

Három vádlott tagadta bûnösségét a személyi sérüléssel járó bûncselekménynél, Csontos István azonban magára és társaira is terhelõ vallomást tett.

Az elsõfokú bíróság szerint ötszörösen minõsülõ emberölés tettese három vádlott: cselekményüket aljas indokból – rasszista indítékból -, több emberen, elõre kitervelten, különös kegyetlenséggel, részben 14. életévét be nem töltött személyek sérelmére követték el. Csontos István a minõsített emberölések bûnsegédje.

A három vádlott terhére rótta a bíróság a besenyszögi fegyverrablást is, ahol a késõbbi támadásokhoz szereztek fegyvereket. Ott egy mindeddig ismeretlen ember is közremûködött gépkocsivezetõként, ezért az elsõfokú ítélet kihirdetése után újra nyomozást rendeltek el.

A vádlottak fellebbeztek, részben hatályon kívül helyezés és új elsõfokú eljárás, részben felmentés érdekében. Az ügyészség a negyedrendû vádlott esetében súlyosítást indítványozott, mert álláspontja szerint Csontos Istvánnak a katonai elhárítás egykori ügynökeként lett volna lehetõsége gyilkosságokat megakadályozni, ha tájékoztatja a hatóságokat az általa korábban megfigyelt társaságról.

A Honvédelmi Minisztérium korábban közölte, hogy a romagyilkosságok ügyében súlyos mulasztások történtek a Katonai Biztonsági Hivatalnál (KBH). Megállapították, hogy a KBH korábbi fõigazgatója és helyettese súlyos szakmai és erkölcsi hibákat követett el, például amikor elhallgatta a tárca, a nyomozó hatóság és a parlament illetékes bizottsága elõl, hogy Csontos István a KBH titkos kapcsolata volt. Idõközben a Központi Nyomozó Fõügyészség a romagyilkosságokhoz kapcsolódó katonai büntetõeljárásban négy ember ellen emelt vádat hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bûntette miatt.
Az elsõ fokon eljárt bírói tanács elnöke ellen fegyelmi eljárás folyt, mert a jogszabályban elõírt legfeljebb hatvan nap helyett hozzávetõleg egy évbe telt míg a 880 oldalas ítéletet írásba foglalta.