Elvégezte a bolognai rendszer felülvizsgálatát az Emberi Erõforrások Minisztériumának (Emmi) felsõoktatásért felelõs államtitkársága, a kormány célja, hogy a szakok számának csökkentésével megteremtse a képzés, valamint a gazdasági és társadalmi elvárások közötti összhangot, javítva az oktatás, a foglalkoztatás és a gazdaság versenyképességét – tájékoztatta az államtitkárság pénteken az MTI-t.

Az egy évtizedes rendszer áttekintésével és a korrekciós javaslatok megfogalmazásával az oktatás és a finanszírozás hatékonyságát kívánja erõsíteni a kormányzat, választ adva a szakmai, a társadalmi és a gazdasági igényekre is – írták a közleményben.

Az államtitkárság az elmúlt hónapokban egyeztetéseket folytatott, amelyek eredményeként kialakította a 2016-os felvételi eljárástól érvényes felsõoktatási szakjegyzék új, korrigált változatát. A Felsõoktatási Kerekasztal április 21-én, a kormány pedig májusban tárgyal a javaslatról.

A Magyar Rektori Konferencia (MRK) szakbizottságaival együttmûködve készítették el az új képzési struktúrára vonatkozó javaslatot, amelyhez az átalakításban érintett területek szakmai szervezetei és kormányzati szereplõk is fogalmaztak meg pontosító javaslatokat és észrevételeket.

A felülvizsgálati folyamatban a tárca és az MRK szakbizottságai közösen, szakonként egyesével tárgyalták a 2005-ben, a bolognai rendszer bevezetésekor létrehozott és jelenleg elérhetõ valamennyi képzési formát, alap- és mesterképzésen, továbbá a felsõoktatási szakképzések területén egyaránt. Emellett az alapképzések esetében figyelembe vették a diplomás pályakövetési rendszerbõl az elhelyezkedésre és a jövedelemre vonatkozó információkat, az elmúlt évek jelentkezési és felvételi arányait, a szakok közötti távolságot és a képzési szintek indokoltságát is.

Az elõterjesztés alapján a felsõoktatási intézmények újra osztatlan formában képezhetik majd a pszichológusokat és az elméleti közgazdászokat, továbbá – az MRK agrártudományi szakbizottságának kérésével összhangban – létrejön az ugyancsak ötéves agrármérnöki képzés is. Alapképzésben és mesterképzésben sem szûnik meg a kommunikáció és médiatudomány szak, ugyanakkor megszûnik a felsõoktatási szakképzésben és a szabad bölcsészet szak külön szakirányaként.

A tervezet szerint néhány képzés a jövõben más néven lesz elérhetõ: így például a (nem tanári) ének-zene szak a jövõben zenekultúra, a logisztikai menedzsment ellátásilánc-menedzsment néven szerepel majd.

A megszüntetésre javasolt szakok között továbbra is szerepel viszont a nemzetközi tanulmányok alapszak – amely mesterképzésben viszont megmarad – és a terminológia mesterszak.

A javaslat szerint a mérnökképzésben is várható változás: a munkaerõpiac sokkal specifikusabb és magas szintû tudással rendelkezõ mérnököket igényel több területen. Ezért kivezetnek néhány olyan alapképzési szakot, amelyek nem specifikus szakmára készítenek fel, mint például a mûszaki menedzser és az ipari terméktervezõ mérnök, azonban ezek a mesterképzésben megmaradnak.

A felsõoktatásban szerezhetõ képesítések jegyzéke a jövõben egységesen, egy rendeletben tartalmazza majd a felsõoktatásban alap- és mesterképzésben, valamint felsõoktatási szakképzésben szervezhetõ szakok és a szakokon szerezhetõ szakképzettségek jegyzékét, és egyúttal tartalmazza majd az egyes szakok Magyar Képesítési Keretrendszerben elfoglalt helyét és az Európai Képesítési Keretrendszerhez való illeszkedési szintet jelzõ számot is.

Kiemelték: a képzési szerkezet racionalizálása és a képzési tartalmak minõségelvû fejlesztése nemcsak gazdasági érdek, hanem társadalmi és szakmai igény is. A szakok számának csökkentése révén a demográfiai okokból folyamatosan csökkenõ hallgatói létszám ellenére is javul a felsõoktatás kurzusonkénti létszámokban mérhetõ hatékonysága – írták. Hozzátették: az átalakítás révén a jövõben a képzési kínálat és a képzések tartalma teljes mértékben igazodik majd a társadalmi, gazdasági és regionális fejlõdéshez.