Mindez a perbeszédekben hangzott el a büntetõper másodfokú tárgyalásán a Fõvárosi Ítélõtáblán pénteken. Az ügyész és az elsõrendû vádlott ügyvédje is lényegében megismételte a szerdán a bíróság által már ismertetett beadványát.

Péter Gyöngyi ügyész – aki a negyedrendû vádlott esetében súlyosítást kért – arról beszélt: nem történt olyan eljárási szabálysértés, amely az ítélet hatályon kívül helyezését indokolná.

Azt mondta, álláspontja szerint Csontos István negyedrendû vádlottnak a katonai elhárítás egykori ügynökeként lett volna lehetõsége gyilkosságokat megakadályozni, ha tájékoztatja a hatóságokat az általa korábban megfigyelt társaságról.

Péter Gyöngyi szólt arról is, hogy a védõi indítvánnyal szemben nem volt olyan, az elsõ fokon eljáró bíró tanács elnökének kizárására vonatkozó kérelem, amelyrõl ne döntöttek volna.

Ugyanakkor azt is mondta, hogy az ítéletben vannak kisebb hibák, de szerinte ezek a másodfokú eljárásban orvosolhatók. Kitért arra is, hogy a helyszíni szemlék során valóban történtek szabálysértések, de helyesnek tartotta az elsõfokú bíróság álláspontját, amely szerint a formai hibák nem feltétlenül hatnak ki a jegyzõkönyvi tartalomra.

Bérdi Zsolt, az elsõrendû vádlott ügyvédje pontokba szedve sorolta, hogy miért tartja indokoltnak az ítélet hatályon kívül helyezését, az eljárás megismétlését. Az ügyvéd védence felmentését is indítványozta bizonyítottság hiányában.

A védõ hatályon kívül helyezést indítványozott egyebek mellett azért, mert szerinte sérült a védelemhez való jog, amikor két vádlott kihallgatásakor nem volt jelen az egyik védõ, nem vehettek részt olyan eljárási cselekményben, amelyhez joguk lett volna, és volt olyan is, hogy nem is tájékoztatták védencét és õt valamilyen eljárási cselekményrõl. Ugyancsak hatályon kívül helyezési indokként hozta fel a vádtól való eltérést, a szerinte nem törvényes tanúfigyelmeztetéseket, valamint a korlátozott védõi jogokat.

Bérdi Zsolt indítványozta azt is, hogy hogy zárják ki a bizonyítékok közül a telefonlehallgatások során beszerzett adatokat.
Helmeczy László sértetti jogi képviselõ a tárgyaláson azt mondta, hogy szerinte “elképesztõ” nyomozati hiányosságok voltak, de az elsõfokú bíróság kifogástalan munkát végzett. Azonban – mint hangoztatta – nincs lezárva az ügy, mert több kérdés is nyitott maradt: ki volt a vádlottak eddig fel nem derített társa a besenyszögi rablásnál, kik voltak az ötletadók és a felbujtók?

Az ügyvéd az állam felelõsségét is felvetette, mert szerinte megakadályozhattak volna gyilkosságokat, ha megfelelõen együttmûködnek a katonai és nemzetbiztonsági szolgálatok.

Csonka Árpád, aki szintén sértetti jogi képviselõ, arról beszélt, hogy az elkövetõek a cigányokat “parazitáknak” minõsítették, számukra az volt a lényeg, hogy “pusztuljon a cigány”. Közölte, a vádlottak polgárháborút akartak kirobbantani azzal, hogy tisztességes embereket választottak ki célpontnak.

A bíróságon ismertetett iratokból kiderült, hogy felfüggesztették a besenyszögi rablás miatt az elsõfokú ítélet után újraindult nyomozást, mert nem találtak az ügyben – negyedik társként – meggyanúsítható embert. Az elsõfokú ítélet Kiss Árpád, Kiss István és Petõ Zsolt terhére rótta a besenyszögi fegyverrablást is, amelynek során a késõbbi támadásokhoz szereztek fegyvereket. A bûncselekményben az eddigi adatok szerint egy negyedik ember is részt vehetett.

Egy ismertetett jelentésbõl pedig az derült ki, hogy a büntetõügy koronatanújának számító F.-né Ny. Éva ellen nyomozás folyik hamis tanúzás miatt. A nõ ellen még 2014. áprilisában tett feljelentés Miszori László, az ügyben elsõ fokon eljáró bíró tanács elnöke. Mint elhangzott, a tanú még a per során elismerte, hogy több valótlan vallomást tett.

A per szerdán folytatódik. Az ügyben várhatóan május 8-án hirdetnek határozatot.

A romagyilkosságok ügyében a Budapest Környéki Törvényszék 2013. augusztus 6-án tényleges életfogytiglanra ítélte Kiss Árpádot, Kiss Istvánt és Petõ Zsoltot, Csontos István pedig 13 év fegyházat kapott.

Az eljárás adatai szerint Kiss Árpád, a testvére, Kiss István és Petõ Zsolt 2008-2009-ben kilenc helyszínen hajtott végre fegyveres támadást romák otthonai ellen. A bûncselekmény-sorozatban hat ember, köztük egy gyermek meghalt, öten súlyosan megsebesültek. Csontos István a két utolsó támadásban vett részt sofõrként.