Az új szemléletû központi szociális ellátórendszer arra ösztönzi a településeket, hogy igényük, tehetségük és forrásaik alapján alakítsák át azt helyben is. Hajdúhadházon immár „tesztüzemmódban” mûködik, amirõl Csáfordi Dénes beszélt pénteken, a megyei közgyûlés ülésén. Pajna Zoltán, a közgyûlés elnöke hangsúlyozta: aki egyszer végigviszi nehézségek árán a saját projektjét, ossza meg másokkal a tapasztalatait.
Agrártelepülés

A 13 ezer lakosú Hadházon csupán 1800-an dolgoznak, 1100 embernek pedig tartósan nincs munkája. A
közfoglalkoztatásba 500-1000 helyit tudnak bevonni évente, a többiek „lehetõsége” emellett az immár járási hivatalhoz tartozó foglalkoztatást helyettesítõ és az egészségkárosodási támogatás igénylése. Az önkormányzat ezen kívül még háromféle támogatást dolgozott ki – mondta a polgármester.

A fiatalok megtartása és az öngondoskodás – ez a két kulcsszó, ami mentén gondolkodtak, illetve észlelték, hogy sok volt a „potyautas” a szociális rendszerben. Nincs már alanyi jogon járó segély, mindenkinek tenni kell sorsa jobbra fordításáért.

– Hajdúhadház agrárjellegû település, az ipartelepítésrõl letettünk, elfogadtuk, hogy hozzánk ipari jellegû vállalkozás nem jön. Viszont a feldolgozóipar, ami a gazdálkodásra, növénytermesztésre épül, jöhet. Egy léüzem mellett több ilyen kezdeményezés már elindult.

Létrehoztuk a Hadháztáji védjegyrendszert, kistermelõi piacot és boltot; havonta állatvásárt tartunk. Pályázati forrásból és önerõbõl mûködtetjük a szociális földprogramot, s mivel sovány állami földjeinket nem tudjuk mûvelésre odaadni, sajátunk pedig nincs, a lakóházak melletti nagy kertek megmûvelésére kapacitáljuk a helyieket – sorolta Csáfordi Dénes.

Hozzátette a polgármester, hogy a Start-munkaprogramban is évek óta az öngondoskodás felé terelgetik a helyieket, a tényleges termelést képzés elõzi meg.

– Hiába segítettünk csak az értékesítésben, kevés volt. Ezért támogatást adunk azon õstermelõknek, akik feldolgozzák, amit elõállítottak: beszállunk a kistermelõi üzem létrehozásába, ami a korábban felsoroltak mellett igazán kiutat jelenthet – mondta.
Csak fûtési szezonban

Települési támogatás címén lakhatásra, gyógyszerre és rendkívüli esetekre jár pénz, utóbbi kettõt komolyan ellenõrzik, a jegyzõ és a polgármester hatásköre – hallhattuk. Lakhatásra kapni azt jelenti, hogy kizárólag fûtési szezonban, a piaci ár 30-40 százalékáért adja az önkormányzat a tûzifát. A radikális döntés oka szemléletes.

– Éves szinten 10 milliós kiadást jelentett nekünk a lakhatási támogatás, de ma már tudom, hogy az 5-10 ezer forintokat csak kidobtuk az ablakon, mert nem jelentettek tényleges segítséget. Az ingyen tûzifa pedig? Sokszor már akkor el volt adva, amikor még ki se szállítottuk; volt, aki kérte, hogy ne is hozzá vigyük, hanem máshoz… Ami ingyen van, azt nem becsülték meg, ezért döntöttünk a kedvezményes ár mellett – indokolt a vezetõ.
A jelen problémái

– Problémák, hátrány és elvándorlás jut eszünkbe a vidékrõl, a vágyálmunk, hogy itthon tartsuk a fiatalokat. Nekik szól az önkormányzat egyszeri, 500 ezer forintos támogatása, amennyiben helyben építkeznek, telket, házat vesznek, felújítanak – közölte a polgármester. Bár még április elseje óta vezették be, nagy az érdeklõdés iránta – tette hozzá.

Támogatások
I. Közmunka


II. Járási támogatás: foglalkoztatást helyettesítõ támogatás, egészségkárosodási támogatás.

III. Önkormányzati támogatás: szociális földprogram, települési támogatás (lakhatási, gyógyszer- és rendkívüli), egyéb (fiatalok lakáshoz juttatása, kistermelõvé válás).
Segély vagy fejlesztés?
Tóth József képviselõ, Polgár elsõ embere (DK) ellentmondásra hívta fel a figyelmet a közgyûlésen. Szerinte az új rendszer satuba szorítja a településvezetõket, mert a segély fedezete az iparûzési adó lehet, amibõl a korábbi években fejlesztettek. Segélyezzek vagy fejlesszek akkor? – kérdezte.


Pajna Zoltán (Fidesz–KDNP) kiemelte, az uniós források lehetõséget adnak fejlesztésre. Ménes Andrea frakcióvezetõ, Vámospércs polgármestere (Fidesz–KDNP) pedig azt hangsúlyozta, hogy az önkormányzatiság épp attól szép, hogy a vezetõk maguk döntenek a rendelkezésre álló forrásokról. Úgy, ahogyan a kormány adósságkonszolidációja a takarékosságra figyelmeztetett, az öngondoskodásra sarkallt; a lakossággal is meg kell értetni, hogy a településfejlesztés, az öngondoskodás érdekében adót kell fizetni. Így világosodik a feketegazdaság, és gondoskodhatunk a rászorulókról.