Milyen szakon végzett? Dolgozott-e a tanulmányai alatt? Hány állásra pályázott? Mennyi állásinterjún vett részt? Mennyi idõ alatt sikerült elhelyezkednie – csak néhány kérdés azok közül, amikre a Debreceni Egyetem (a diplomás pályakövetési rendszer keretében) idõrõl idõre választ vár a végzett hallgatóitól. A Napló által megkérdezett vállalatvezetõk azt mondják, dicséretes, hogy van valamiféle utánkövetés, bár szerintük ez korántsem mutat teljes képet.
Évek óta kérik

– Az Együtt a jövõ mérnökeiért szövetség már két éve azt javasolta, hogy az adóhivatal adatbázisát ki kellene egészíteni a diplomások adataival, így (a személyiségi jogok tiszteletben tartása mellett) minden diplomásnak látni lehetne a végzettségét, a fizetését és azt is, hogy ennyi pénzért milyen munkakörben és mióta dolgozik. Értelmesen lekérdezve egy ilyen adatbázist a potenciális munkaadó azonnal láthatná, hogy mondjuk egy 5, 10 és 15 éve végzett mérnök, közgazdász, jogász vagy tanár az évek során milyen pozícióba jutott és mennyit keres. Ha pedig a lekérdezést egyetemek, karok és szakok alapján végezzük, akkor kiderül, hogy melyek a „büfé- vagy ruhatárszakok”, ahol csak papírt kapnak, de azzal szinte esélytelen elhelyezkedni – mondta el a Naplónak Ábrahám László, a National Instruments Hungary Kft. ügyvezetõ igazgatója. Szerinte ezen súlyos tények alapján már nyugodt szívvel meg lehetne szüntetni bizonyos szakokat, és senkinek nem fájna. „Ha egy cég eladhatatlan terméket gyárt, akkor csõdbe megy; olyan egyetemi szakokra sincs szükség, amelyek futószalagon munkanélkülieket gyártanak” – mondta az amerikai cég vezetõje.
Volt-e munka nélkül?

A Debreceni Egyetem 2005 óta követi a végzett hallgatók pályáját, és méri az egyetemmel kapcsolatos elégedettségüket.

A kérdõívben rákérdeznek például arra, hogy meddig volt a fiatal munka nélkül (ha volt), tervez-e munkát vállalni külföldön, jelenleg hol, milyen ágazatban, milyen státuszban és mennyiért dolgozik, ugyanakkor kitérnek az egyetemen folyó elméleti és gyakorlati képzés és szolgáltatások színvonalával kapcsolatos elégedettségre is. Az egyetemi sajtóirodán a Napló érdeklõdésére úgy fogalmaztak, hogy az itt végzettek 78 százaléka (egy tavalyi mérés szerint) fél éven belül elhelyezkedett, de, hogy mennyiért, az képzési területenként és szintenként (alap- vagy mesterszakon) jelentõs eltéréseket mutathat.
Ideje „leporolni”

A Naplónak nyilatkozó cégvezetõk tapasztalata az, hogy miközben mindenki azt mondja, „megérett a helyzet a szakok leporolására”, hozzáteszik, hogy „de az én szakom az rendben van, arra szükség van”. A többit viszont felül kell vizsgálni és esetleg megszüntetni. A topmenedzserek szerint a felsõoktatás olyan nagyüzem, ahol egy-egy döntést követõen hagyni kell idõt a kifutásra, és nem szerencsés stratégiai kérdésekben folyamatosan változtatni a súlypontokat. Az Eduline tavaly nyáron publikált adatai egyébként arról árulkodnak, hogy a legtöbb fizetést (havi nettó 284 ezer 950 forintot) a Budapesti Mûszaki Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Karán végzettek vihetik haza, míg mondjuk a Debreceni Egyetem Zenemûvészeti Karán végzettek kénytelenek beérni átlagosan nettó 95 ezer 420 forinttal.

- Petneházi Attila -Ki, mennyit keres?
Az Eduline-on 2014-ben publikált jövedelmi adatok.

BME villamosmérnöki karon végzett: nettó 284 ezer forint
BME informatikai karon végzett: nettó 284 zer forint
DE zenemûvészeti karon végzett: nettó 95 ezer forint
DE gyermeknevelési karon végzett: nettó 123 ezer forint
DE népegészségügyi karon végzett: nettó 125 ezer forint
DE fogorvostudományi karon végzett: nettó 129 ezer forint
DE természettudományi karán végzett: nettó 135 ezer forint