A hatóság vizsgálata megállapította: egy vásárlásnál átlagosan 207 forinttal kellett többet fizetni a szabálytalan mérés miatt. A tapasztalatok szerint leggyakrabban az élelmiszer-áruházláncokban, és a kisebb élelmiszerüzleteknél fordult elõ, hogy többet mutatott a mérleg.

A többletszámolás oka a legtöbb esetben az volt, hogy a mérést végzõ alkalmazottak a termék tömegébe a csomagolóanyagot is belemérték. Ez pedig szabálytalan, az a kereskedõ, aki így jár el, megtéveszti a vásárlókat – hívta fel a figyelmet a fogyasztóvédelmi hatóság.

Szintén jogsértõ, amikor a valódi mennyiségnél azért mutat többet a mérleg, mert az pontatlanul van beállítva. Volt, hogy kisebb súlypótló eszközzel trükköztek az üzletben, vagy a méréshez manipulált súlyt használtak.

Elõfordult az is, hogy a méréshez használt súly aljára tettek egy érmét, amely miatt már nem a valós mennyiséget mutatta a mûszer. De arra is volt példa, hogy kitámasztották a mérleget, hogy másként billenjen, az így mért mennyiség sem valós.

Az úgynevezett tömegre értékesített termékek próbavásárlásánál minden esetben vizsgálták a kiszolgáláshoz használt mérlegek hitelességét is, több száz üzletben fordult elõ, hogy a mérleg hitelessége az ellenõrzés idején már lejárt. A legtöbb ilyen szabálytalanság kisebb élelmiszerüzletekben, vásárcsarnokokban, piacokon, hús-hentesáru üzletekben fordult elõ – írták.

A szabálytalanság oka ugyanakkor sok esetben az, hogy nem tudták a vállalkozók: a mérlegeket 2 évente hitelesíttetni kell. Volt olyan mérleg, amelynek a hitelesítése az ellenõrzés idején 5 éve lejárt.

A fogyasztóvédelmi hatóság azt javasolja a vásárlóknak, hogy ha hasonlókat tapasztalnak, rögtön szóljanak az eladónak. Kérjék meg arra, hogy a mérleget nullázza le, miután a csomagolóanyagot rátette, vagy szólítsák fel a kereskedõt, hogy az elõírásoknak megfelelõen a mérést a vásárlók számára is jól látható helyen végezze el.