A házigalambok tenyésztése évszázadok óta kedvelt hobbi világszerte. A hazai haszongalamb-állomány a Központi Statisztikai Hivatal 2014-es adatai szerint mintegy 250 ezer szülõpárra tehetõ. A szárnyas élelmiszerként is egyre népszerûbb.

- A galambhús iránti kereslet azzal magyarázható, hogy világszerte egyre szélesebb körben terjed a könnyen emészthetõ húsféleségek fogyasztása. A pecsenyegalambok húsa finom rostú, ízletes és fehérjében gazdag. Magas biológiai értéke miatt kitûnõ táplálékul szolgálhat a betegek és a diétázók számára is. A világ húsgalambot kedvelõ régióiban döntõen delikateszként fogyasztják – mondja Posta János, a Debreceni Egyetem Mezõgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar egyetemi adjunktusa.

- A házigalamb tenyésztésének érdekessége, hogy fiókái fészeklakók, a felnevelkedéshez szülõi segítségre szorulnak. A szaporításban sem a gépi keltetés, sem a fiókák mesterséges felnevelése nem jöhet szóba. A haszongalambok tartástechnológiájában a zárt tartás kerül elõtérbe. A húsgalambok a mezõre járó (parlagi) galambokhoz képest sokkal igényesebbek a tartás körülményeire és a takarmányozásra is – magyarázza az oktató, aki évek óta maga is tenyészt galambokat.

Az éves takarmány-felhasználás nagymértékben függ a felnevelt és választott fiókák számától, a választási testtömegtõl is, hiszen a létfenntartásra és a táplálásra fordított hányad nem különíthetõ el egymástól. Folyamatos költést feltételezve ezt a mennyiséget költõpáronként évi 40-45 kg takarmányra becsüli a szakember.

- A tenyészgalambokat csoportokban kell tartani, hogy az egyedek megközelítõleg azonos korúak legyenek. Lényeges az ivararány – egy hím, egy tojó – pontos beállítása, mert a pár nélkül maradt egyedek folyamatosan zavarják a többieket. A galambház kialakításakor törekedjünk arra, hogy a padozat és a falak simák legyenek, anyaguk álljon ellen a fertõtlenítõszereknek, és a ház mérete tegye lehetõvé 25-30 pár együtttartását. Ehhez fülkénként 9-10 négyzetméternyi alapterület szükséges. Ha nem ragaszkodunk a szigorúan zárt tartáshoz, a fülkékhez röpdéket (volier) is építhetünk, így galambjaink a nap egy részét levegõn tölthetik, és a tartás természetközelibb lesz. Fontos feladat a költõszekrény kialakítása is – tanácsolja az adjunktus. Hozzátéve: a haszongalamb tenyészetekben nevelt vágógalambok háztáji körülmények között fõleg fajtatiszta, míg intenzív technológiában inkább keresztezett szülõpároktól eredhetnek. A legtöbb hibrid Franciaországból származik. Jellemzõjük kifejlett korban, hogy a költõpárok évente 9-10 kg élõtömeget állítanak elõ, ami 14-16 felnevelt fiókát jelent.